45281. lajstromszámú szabadalom • Újítások folyadéknyomással működtetett centrifugális szárítógépeken

— 3 -emelő gyanánt szerepelő emelőt kell elreteszelni. A 10., és 11., valamint a 10a. és ila. ábrákon a berendezés egyes vagy összes folyadékszelepeinek elretsszelésére víznyomást alkalmazunk, mely az (R) dugattyúra (10., 10a. ábra) hat. A 11. és 11a. ábrán a íolyadékszelepek (K) emelői zárt helyzetben vannak föltüntetve. Ezek az emelők, melyek a reteszelő emelők szerepét játszr szák, a gépállványban ágyazott (kl) csapok körül forognak és a (k2) nyúlványokkal vannak ellátva, melyek a szelepek emelőinek mozgásit a nyitás irányában megakasztják, a zárás irányában azonban szabadon megengedik. A (K) elreteszelő emelők az elreteszelő helyzetben a (Kl) rugók által tartatnak meg. Ha a dugattyúra ható víznyomás a dugattyú megterhelésénél nagyobb, a dugattyú fölemelkedik (10a. ábra) és a reteszelő emelők (Kl) rúgóinak összeszorítása által a szelepek emelőit fölszar badítja. Ha azáltal, hogy több szelep van nyitva, mint amennyit a szivattyú táplálhat, a víz, nyomása a rendes alá csökken, a dugattyú lesülyed (10. ábra) és a (Kl) rugókat fölszabadítja. Ezáltal a (K) reteszelő emelők eltolatnak, a folyadékszelepeket elreteszelik és meggátolják, hogy azok nyittassanak, míg csak a nyomás a rendes mértéket el nem éri. A víznyomású berendezések tehát ugyanazt a hatást fejtik ki, mint az 1 9. ábrán föltüntetett mechanikai szerkezetek. A 12. ábrán látható módon szelepekkel ellátott fúvókákat is alkalmazhatunk, melyek önműködően zárnak, ha a nyomás a szabályozó által föntartott minimum alá esik, rendes nyomásnál azonban nyitva maradnak. A 13. ábrán föltüntetett kivitel érteimérben a szivattyú ínyomószelepéhez a (J) fúvókát csatoljuk, melynek alakja a Venturi-féle folyadékmérőknél alkalmazottakéhoz hasonló. A fúvóka, méreteit úgy választjuk meg, hogy a szivattyú teljesítményét a nyomásnak megfelelően szabályozza. Ezen méretek számítás által könnyen megállapíthatók. Ezen elrendezéssel a víznyo-I más a szivattyúban gyakorlati szempont-I ból tekintve, állandóan tartatik. Ha azonban a gépek oly mennyiségű vizet fogyaszt tanak, mely nagyobb annál, mely a fúvóka szűkített keresztmetszetén áthaladhat, a fúvókán túl lévő térben a nyomás gyorsan csökken. Ez a berendezés célszerűen a 10—12. ábrákon föltüntetett berendezésekkel kombináltatik. Habár a leírásban mindvégig vízről volt szó, világos, hogy a gépek hajtófolyadéka más, pl. víz, és olaj keveréke is lehet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés folyadéknyomás által működtetett két vagy több centrifugális száirítógépből álló szárítóberendezéseknél a folyadékot szállító szivattyú teljesítmé_ nyének határolására, azáltal jellemezve, hogy a hajtófolyadékot a gépeket hajtó folyadékmótorba bocsátó szelepek egymás között kényszermozgásúan vannak összekötve úgy, hogy a szárítógépeknek mindenkor csak egy része hozható teljes fordulatszámra. 2. Az 1. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a hajtófolyadékot szállító szivattyú nyomószelepéhez egy bizonyos pontig szűkülő, majd bővülő keresztmetszettel biró fúvóka van csatolva, melynek méretei úgy vannak megválasztva, hogy a szivattyú teljesítményét a megkívánt nycmás szerint szabályozza. 3. Az 1. és 2. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a hajtófolyadékot a gépekhez szállító fúvókában jszelep van élrendezve, mely a nyomás csökkenésénél önműködően záratik, rendes nyomásnál azonban nyitva marad. 4. Az 1. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a hajtófolyadékot bebocsátió szelepek (K) emelői a (Kl) rúgó és a folyadéknyomású (R) dugattyú hatása alatt állnak úgy, hogy nyomáscsökkenés esetén a dugattyú lesülyed, ami által a rugók az emelőket eltolhatják és a szelepek záratnak.