45259. lajstromszámú szabadalom • Golyós csuklós kapcsolás gázvezetékek számára

mimellett a gáz az összecsavart golyós csuklóba a közönséges központos csatornákon át lép be és. ki. Oly alátétek isalkálmazihiatók, melyek megengedik, hogy a gáz a telt tárosiákon, betéttesteken stb. tovaíbaladva, a fejdarab, illetve a kibocsátódar rab központosán fekvő csatornáiba áramolhasson. Eaáltal lehetővé tesszük, hogy a nyomódarabok gyanánt iműködő betéttestek középső részeit teltre készítsük és a golyóscsukló függélyes közép tengelyébein érintkezést érjünk el. Ezen az érintkezési ponton ezután a golyóscsukló összecsavarása után mindig ugyanazon "nyomás fog uralkodni, föltéve, hogy az érintkezési pontnak a golyóscsukló mozgatható részének képzeleti | forgáspontjától val;

ó távolsága megközelítően változatlan marad, illetve, hogy a nyomódarabok mindig (a csukló lengésénél is) oly pontban érintkeznek, mely a mozr gásközépponttól mindig állandóan maradó távolságban fekszik vagy ezen ponttal egybeesik. Ezt sokféleképen érhetjük el. Az 1. ábra a golyóscsukló oly kiviteli alakját mutatja, melynél az érintkezési pont a forgiásponttól mindig állandóan maradó távolságban fekszik. Ezen példánál a kibocsátó darab eddigi tömítő félgolyója a teljes (a) golyóvá- 'viagy hasonló gömbölyű testté van kiegészítve, mely a fölcsavart ! (bl) fejdarabnak egyenes sík gyanánt ki- ! képezett közepére nyomást fejt ki. Emellett a kibocsátódarab f ejrészét oldalt gázátbocsátónyílásokkal kell ellátni, hogy a középső rész a golyó szabad mozgékonyságára szabadon maradjon. A golyóscsukló képzeleti forgáspontját az (a) golyó középpontja képezi; minthogy a golyó gázátbocsátónyílásai szintén oldalt vannak elrendezve, ennélfogva fölül egy zárt golyósüveg képeztetik. Ez a süveg oly nagy, hogy a golyóscsukló minden kilengésénél a süveg egy pontja a golyóscsukló képzeleti forgáspontja fölött függélyesen a (bl) fejdarab egyenes alsó fölületével érintkezik úgy, hogy a nyomás pontja és a képzeleti forgáspont között a távolság állandóan ugyanaz vagy megközelítően ugyanaz marad. A föladatnak ez a megoldása azonban költséges és azon hátránnyal jár, hogy a golyós csukló tokját terjedelmesre kell készíteni. Ez a megoldás továbbá oldal-vagy forgómozgást megenged ugyan, azonban függélyes irányú mozgást nem tesz lehetővé. Ennélfogva ajánlatos a 2. és 3. ábra szerinti megoldást választani. Ez a megoldás aaon alapszik, hogy a két nyomótest érintkezési pontja a golyóscsukló képzeleti forgásponitjával pontosan vagy megközelítően egybeesik. A 2. ábrában a golyóscsuklő (a) fejda| rabja a közönséges (c) gázbevezetőcsatornával van ellátva, mely lefelé célszerűen kiszélesedik. Az (a) fejdarab a (d) csészére van fölcsavarva, melybe a (g) kibocsátódarabnak középen átlyukasztott (f) félgolyója van gázmentesen becsiszolva. A (g) kibocsátódarab (f) tömítő félgolyójának központos nyílásába egy üreges vagy telt, f ölfelé egy kúp vagy golyósüveg alakijára vékonyodó, tehát egy legömbölyített, lehető kis (i) csúcsban végződő (h) testet helyezünk, mely a gáz áthaladására oldalt (e) nyílásokkal van ellátva. Ezt a (h) testet a billenés vagy eltoló! dás elkerülésére beszoríthatjuk, becsavar' hatjuk, odaforrasathatjuk' vagy hasonló mór dokon rögzíthetjük. A (h) test legömbölyített (i) csúcsa nem ütközik magába a fejdarabba, hanem az (a) fejdarab alsó szélébe beillesztett vagy e helyen megerősített (j) lemez közepébe ütközik. Emellett a (h) betéttest oly nagy, hogy (i) csúcsa a teljes golyóvá kiegészített félgolyó középpontjától pontosan vagy megközelítően egybeesik. Ennek folytán a golyóscsukló lengésénél az (i) csúcs a (j) lemez ugyanazon pontján marad. A (j) lemez a 3. ábra szerint célszerűen csillagalakú vagy másképen van kiképezve úgy, hogy az (a) fejdarab gázcsatornájának csak egy részét zárja el. Ügy ia (j) lemez, mint az ezen forgó (h) betéttest is célszerűen acélbár