45259. lajstromszámú szabadalom • Golyós csuklós kapcsolás gázvezetékek számára

mimellett a gáz az összecsavart golyós csuklóba a közönséges központos csatorná­kon át lép be és. ki. Oly alátétek isalkál­mazihiatók, melyek megengedik, hogy a gáz a telt tárosiákon, betéttesteken stb. tova­íbaladva, a fejdarab, illetve a kibocsátódar rab központosán fekvő csatornáiba ára­molhasson. Eaáltal lehetővé tesszük, hogy a nyomó­darabok gyanánt iműködő betéttestek kö­zépső részeit teltre készítsük és a golyós­csukló függélyes közép tengelyébein érintke­zést érjünk el. Ezen az érintkezési ponton ezután a golyóscsukló összecsavarása után mindig ugyanazon "nyomás fog uralkodni, föltéve, hogy az érintkezési pontnak a go­lyóscsukló mozgatható részének képzeleti | forgáspontjától val; ó távolsága megközelí­tően változatlan marad, illetve, hogy a nyomódarabok mindig (a csukló lengésénél is) oly pontban érintkeznek, mely a mozr gásközépponttól mindig állandóan maradó távolságban fekszik vagy ezen ponttal egybeesik. Ezt sokféleképen érhetjük el. Az 1. ábra a golyóscsukló oly kiviteli alak­ját mutatja, melynél az érintkezési pont a forgiásponttól mindig állandóan maradó tá­volságban fekszik. Ezen példánál a kibo­csátó darab eddigi tömítő félgolyója a tel­jes (a) golyóvá- 'viagy hasonló gömbölyű testté van kiegészítve, mely a fölcsavart ! (bl) fejdarabnak egyenes sík gyanánt ki- ! képezett közepére nyomást fejt ki. Emel­lett a kibocsátódarab f ejrészét oldalt gáz­átbocsátónyílásokkal kell ellátni, hogy a középső rész a golyó szabad mozgékonysá­gára szabadon maradjon. A golyóscsukló képzeleti forgáspontját az (a) golyó középpontja képezi; minthogy a golyó gázátbocsátónyílásai szintén oldalt vannak elrendezve, ennélfogva fölül egy zárt golyósüveg képeztetik. Ez a süveg oly nagy, hogy a golyóscsukló minden ki­lengésénél a süveg egy pontja a golyós­csukló képzeleti forgáspontja fölött füg­gélyesen a (bl) fejdarab egyenes alsó fö­lületével érintkezik úgy, hogy a nyomás pontja és a képzeleti forgáspont között a távolság állandóan ugyanaz vagy megköze­lítően ugyanaz marad. A föladatnak ez a megoldása azonban költséges és azon hátránnyal jár, hogy a golyós csukló tokját terjedelmesre kell ké­szíteni. Ez a megoldás továbbá oldal-vagy forgómozgást megenged ugyan, azonban függélyes irányú mozgást nem tesz lehe­tővé. Ennélfogva ajánlatos a 2. és 3. ábra sze­rinti megoldást választani. Ez a megoldás aaon alapszik, hogy a két nyomótest érint­kezési pontja a golyóscsukló képzeleti for­gásponitjával pontosan vagy megközelítően egybeesik. A 2. ábrában a golyóscsuklő (a) fejda­| rabja a közönséges (c) gázbevezetőcsator­nával van ellátva, mely lefelé célszerűen kiszélesedik. Az (a) fejdarab a (d) csészére van fölcsavarva, melybe a (g) kibocsátó­darabnak középen átlyukasztott (f) félgo­lyója van gázmentesen becsiszolva. A (g) kibocsátódarab (f) tömítő félgolyó­jának központos nyílásába egy üreges vagy telt, f ölfelé egy kúp vagy golyósüveg alaki­jára vékonyodó, tehát egy legömbölyített, lehető kis (i) csúcsban végződő (h) testet helyezünk, mely a gáz áthaladására oldalt (e) nyílásokkal van ellátva. Ezt a (h) testet a billenés vagy eltoló­! dás elkerülésére beszoríthatjuk, becsavar­' hatjuk, odaforrasathatjuk' vagy hasonló mór dokon rögzíthetjük. A (h) test legömbölyí­tett (i) csúcsa nem ütközik magába a fej­darabba, hanem az (a) fejdarab alsó szé­lébe beillesztett vagy e helyen megerősí­tett (j) lemez közepébe ütközik. Emellett a (h) betéttest oly nagy, hogy (i) csúcsa a teljes golyóvá kiegészített félgolyó kö­zéppontjától pontosan vagy megközelítően egybeesik. Ennek folytán a golyóscsukló lengésénél az (i) csúcs a (j) lemez ugyan­azon pontján marad. A (j) lemez a 3. ábra szerint célszerűen csillagalakú vagy más­képen van kiképezve úgy, hogy az (a) fej­darab gázcsatornájának csak egy részét zárja el. Ügy ia (j) lemez, mint az ezen forgó (h) betéttest is célszerűen acélbár

Next

/
Oldalképek
Tartalom