45247. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó berendezés váltakozó áramú hálózatokhoz

4 — áramerősség, (el) a primar feszültség és (k) a központ normális feszültsége. A rajzon látható változó (x) nagyság tehát a primár feszültségesést jelezné, mely körülbelül az átalakító által létesített (e2) egyenáram-feszültséggel arányosan nő, melynek értékét ugyanebben a pillanatban (y) jelzi. A 4. ábra áramátalakító által hajtott oly üzemi motornál ábrázolja a terhelési görbét, melynek terhelése változó, mint pld. valamely hengermű motorjáé. A (p) abszcissza a változó erőfogyasztást, (i2) az áramátalakító által leadott áramerősséget, (il) a primár áramerősséget, (el) a primar feszültséget jelzi, míg (k) ismét a központ normális feszültsége. Látjuk, hogy itt az (x) primár feszültségesés körülbelül az áramátalakító által leadott (i2) egyenárammal arányosan változik, melynek nagyságát ugyanebben a pillanatban (y) jelzi. Az első esetben tehát (3. ábra) a feszültségesést szabályozhatjuk, ha a primár gépbe pld. oly gerjesztőáramot vezetünk, mely az (e2) feszültséggel arányosan változik, míg a második esetben (4. ábra) ezt a célt akként érjük el, hogy a gerjesztésre oly áramot használunk, mely az (i2) áramerősséggel arányos. Ezt pld. az 5. és 6. ábrán látható módon érhetjük el. Az 5. ábra a 2. ábrán látható kapcsolási elrendezésnek felel meg. Az (a) gép gerjesztése itt az áramátalakító által leadott egyenáramfeszültségtől akként van függésben, hogy a gerjesztőáram árambevezetői az egyenáramú gép kefeáramkörével párhuzamosan vannak kapcsolva. Ezenkvíül itt pld. egy (r) ellenállást is lehet alkalmazni, mely lehetővé teszi, hogy a függőséget bizonyos kivánt értékre beszabályozzuk. A 6. ábra hasonló kapcsolási elrendezés, melynél az (a) gép gerjesztése az áramátalakító által leadott áramerősségtől függ, úgy hogy a gerjesztőtekercselés árambevezetése, vagy ennek egy része az egyenáramú gép kefeáramkörével láncolatosan van kapcsolva. Ezenkívül itt is lehet egy (r) ellenállást alkalmazni, mely lehetővé teszi, hogy a függőséget bizonyos értékre beszabályozzuk. Ha ezt a két hatást egyidejűleg akarjuk elérni, a két elrendezést kombinálva is alkalmazhatjuk. A 7. ábrán más elrendezés látható, melynél az a primár gép asszinkrón gép, úgy hogyha kívánatos, egyúttal lendítőkerékhatást is alkalmazhatunk. Itt a szabályozásra független (e) váltakozóáramú gép szolgál, mely az áram hozzá vezetéséhez- van kapcsolva, míg gerjesztőáramköre az egyenáramú másodáramkörrel van kapcsolva. Ily gép pld. egyidejűleg avval az (f) gerjesztőgéppel is kapcsolható volna, mely az'egész telep normális gerjesztőáramkörét szolgáltatja. Ily gerjesztőgép természetesen más kapcsolásban is volna alkalmazható, igy pld. az áramátalakítóval vagy az üzemi motorral is lehetne azt kapcsolni, mely esetben a bevezetőleg jelzett szabályozóhatás közvetlenül létesülne. Sok esetben az ily lendítőkerekes áramátalakító-gépeket a Ward-Leonhard-féle kapcsolási elrendezés szerint szerkesztik, mikc:-^. gerjesztő- és szabályozóáram megfelelő K. teásával az egyenáramot közvetlenül is \ei, : • A 8. ábra oly kapcsolasi eln. ' mutat, melynél a szabalyozoáramot ab H-; mi mótor szolgáltatja, amennyiben ezt csúszógyűrűkkel látjuk el és ezeket a csúszógyűrűket az (a) primár géppel kapcsoljuk. Ha ekkor a (c) üzemi gépet aránylag erősebben vagy gyengébben gerjesztjük, akkor ez erősebb vagy gyengébb wattnélküli mágnesezőáramokat szolgáltat az (a) primár gépnek és a hálózatnak, melyek a fordulatszám növekedésével növekednek és a feszültségesést szabályozzák. Ha a (b) egyenáramú gépet aránylag erősebben gerjesztjük, a hálózatba ugyancsak wattnélküli mágnesező áramok jutnak, melyek a terhelés növekedésével növekednek és a feszültségesést szabályozzák. Az (a) primár gép ennél a kapcsolási elrendezésnél is asszinkrón jár, minthogy az üzemi mótor fordulatszámával az üzemi mótor periódusszáma a súrlódógyűrűknél növekedik, ezért ez a mótor egyidejűleg lendítőkerékhatást is gyakorolhat. Itt is lehet az (a) gép helyett más gépet a feszültség szabályozására felhasználni, mely-