45244. lajstromszámú szabadalom • Tolattyús vezérmű gőz- és folyadéknyomású gépek számára
(a) kulissza (r) füle előre mozog, a kulissza a (9) excenterrúd (8) csapja körül kileng és a gőzbeeresztőcsatorna tökéletesen nyittatik. Erre a kulisszát befolyásoló két (w) és {11) excenter egyesített hatása azt létesíti, hogy a tolattyú bizonyos ideig nyugalomban marad és azután a hátsó gőzbeeresztést •elzárja, ha a (11) excenter az (a) kulisszát az (u) excenterrúd (p) csapja körül kilendíti. A melső gőzbeeresztés akkor nyílik, amikor az (a) kulissza és a tolattyú hasonlóan mozog. A lengő (m) karok fölfüggesztési pontjának a (b) vezérműtengely (2. ábra) közepe mögé való mozgása a (k) csap körmozgása folytán azt létesíti, hogy az (a) kulissza a (b) vezérműtengely felé kissé fölemeltetik •és ennek folytán az (a) kulissza alsó (s)" vége előre szűkmozgást végez, ami azt eredményezi, hogy a két (w) és (11) excenter oly együttes hatással bír a kulisszára, hogy a tolattyú megfelelően kiegyenlített mozgást kap, aképen, hogy mozgásának hátsó végén a gőzbeeresztésen nem mozoghat túl. Ha a (d) vezérmű emeltyű átállíttatik és az (f) tolattyúrúd (13) köve az (1) kulissza-Tiasíték fölső (15) részébe vitetik, akkor az (m) lengő karok fölfüggesztési pontja a (b) vezérműtengely közepe elé kerül, miáltal a karok csaknem függélyesre állíttatnak és az (a) kulissza alsó (s) végének szögmozgása ellentétes irányt vesz föl. Ez a tolattyúnak megfelelően kiegyenlített mozgását ebben az esetben is biztosítja. A lengő karok fölfüggesztési pontjának helyzetváltoztatását a (b) vezérműtengely (16) végeinek (4. és 5. ábra) excentrikus elrendezése által is elérhetjük. A (16) végek a gépkereten elrendezett csapágyakban ágyaztatnak, míg a lengő (m) karok (17) végei a (b) tengelyt körülveszik. Körülfekvő hengerekkel biró mozdonyoknál az excenterek egyike az (x) forgattyú stengely külső végén lehet elrendezve vagy excenter helyett ellenforgattyú alkalmazható. Ha hasított kulissza helyett görbe sinek .alkalmaztatnak, amint ez hajógépeknél szokásos (6. ós 7. ábra), akkor a (18) síneket (20) csapok segélyével alkalmaB (19) oldallemezeken erősítjük meg és (21) csavarok által egymással összekötjük. A (19) oldallemezek az excenterekkel és a lengő (m) karokkal való összekötésre, úgy mint a hasított (a) kulisszás foganatosításnál, megfelelő berendezésekkel bírnak. Az oldallemezek a (18) görbe sínekkel egy darabban is készülhetnek (8. ábra). Ha a vezérműemeltyű a vezérműtengellyel egy darabban készül, akkor a vezérműemeltyűn alkalmazott oldaltoldat helyett egy külön toldat vagy agy rendezhető el, mely a lengő karok fölfüggesztésére szolgáló (k) csapot ágyazza. Oly gépeknél, melyek ritkán kormányozandók át, a lengő karok fölföggesztési pontja fix lehet, így pl. a vezérműtengelyt a karok fölső vége vezetheti, azonban ez az elrendezés, különösen az átkormányzott állapotban levő gép teljesítőképessége és a gép előállítási költsége tekintetében, nem előnyös. A leírt szerkezet oly elrendezésre vonatkozik, melynél a vezéremeltyű a kulissza fölött van elrendezve, és a lengő karok lefüggnek, azonban természetes, hogy a vezérmű másképen is elrendezhető, pl. megfordítható úgy, hogy a vezérműtengely nem a kulissza fölött, hanem ez alatt fekszik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tolattyúsvezérmű, melynél a kulissza vagy hasonló egy excenter által a gőzbeeresztést tökéletesen nyitja, mely excenter rúdja a kulisszával vagy hasonlóval ennek egyik végén vagy egyik vége közelében van összekötve és mely kulissza a tolattyú elősietését a gőzbeeresztések nyitásánál egy másik excenter által létesíti, melynek rúdja a kulissza vagy hasonló közepében vagy ennek közelében van megerősítve, jellemezve azáltal, hogy a kulisszát egy lengő rudazat tartja, mely az első sorban említett excenterrúd csuklópontjához csatlakozó csuklócsaptól, a másodsorban említett excenterrúd csuklópoutja fölött, illetve alatt fekvő csapalakú fölfüggesztési pontig terjed.