45228. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forgó kondenzátoroknál és kondenzátoros turbináknál a gőz és víz keverésére

A 3. és 4. ábrán látható lapátelrendezésé­nél (F) ismét a vízcsatornákat, (E) a gőz­csatornákat jelzi. A lapátok Lavallapátok, vagyis a csatornák a lapátokban érintő irányban meg vannak nyújtva, a gőz (El) ponton érintő irányban lép be és az (F) csatornákból kiáramló vízzel keverődik. A 4. ábrán látható foganatosítási alaknál az (El) csatornák valamivel rövidebbek. Az 5. és 6. ábrán látható foganatosítási alaknál az (E, H2) gőzcsatornák a (G2) gyű­rűben kiképezett vízfúvókkal kapcsolatba vannak hozva, a keverődés az (E) csator­nák végén megy végbe. Ez a foganatosí­tási alak úgy kondenzátoroknál, mint tur­bináknál alkalmazható. A 6. ábra kereszt­metszet. A 7. ábra oly fútókerék általános elren­dezését tünteti föl, melyet a középső (a) fal két részre oszt, ezek közül az egyik viz-, a másik gőztér gyanánt szerepel. A vizet a (b,) a gőzt a (c) csövön vezetjük be. A kereket (d) keverőtér veszi körül. Ily kerék hűtőhatását lényegesen fokozzuk, ha a gőz- és vízcsatornák a futókerékben ke­resztezik egymást, vagyis ha a futókerék maga is felületi hűtő gyanánt szerepel. A 8., 9. és 10. ábra kondenzátorhoz való futókereket szimetrikus módon kiképezve ábrázol. A futókereket egy második, meg nem rajzolt futókerék szívóhatása a belső futókerék kerületén a kellő légritkítást fen­tartsa. A víz (e) és (el) csatornáknál két oldalt jut a futókerékhez és az (f) és (fl) csatornákon a (g) keverőtérbe jut, mely a kerék legszűkebb részét alkotja. A gőz a (h) és (hl) terekben van és az (i, i) csa­tornákon jut a vízhez. A keverék (j) térbe megy, mely (j3) lapátokkal van fölszerelve. Ezek a keveréket arra kényszerítik, hogy a kerék forgásában részt vegyen, míg a kerék lapátjai között levő (jl) nyílásokon a kerék kerületén távozik. (9. ábra). A (j2) csatornák a (j) kamarákban esetleg hátra­maradt, le nem csapódott gőz vagy az ehhez kevert gázok elvezetésére szolgál. Egyes (i, i) csatornák helyett átfutó (i°) hasítékot (10. ábra) is lehet alkalmazni. Az (o) toldat a második futókerék fölerősítésére szolgál. A futókerék csatornáit akként is lehet kiképezni, hogy a víz szűk hasítékokon sugarak irányában jusson a keverőkama­rába. hol gőzzel találkozik. Ily kerekek lát­hatók a 11—14. ábrán. A víz a kerékbe úgy mint a 8—10. ábrán két oldalt elren­dezett csatornákon jut be, a lapátok egy­mással szűk (f) hasítékok egy sorozatát al­kotják, melyekhez a (j) keverőkamarák csatla­koznak. A gőz az (i) fuvókákból lép ki és a keverék a kereket az (il) csatornáknál hagyja el. A 13. és 14. ábrán látható foga­natosítási alak az előbb leírthoz hasonló, de itt a víz a Körting-féle porlasztófuvókák módjára az (f) hasítékokba behelyezett (k) vezető csavarok hatása alatt forgómozgás­nak indul. A 15. ábra oly kereket ábrázol, mely egyúttal egy kondenzátort is ellát vízzel és egy másik kondenzátorból a gőzt és az ehhez keverődött gázokat távolítja el. Ezért itt több lapát közönséges vezetőlapát mód­jára van kiképezve és a víznek az első kondenzátorba való bevezetésére szolgál, míg a többi lapátban (i) gőzterek vannak kiképezve, melyek a második kondenzátor­ral vannak kapcsolatban. A gőz az (il) ha­sítékokból lép ki és a lapátok között áramló víz hatása alatt csapódik le. 16—18. ábra forgó kondenzátor általános elrendezését tünteti fel. Az utaló betűk ugyanazok, mint az előző ábrán. Az (m) keverőtérben előnyösen (1) vezetőlapátokat alkalmazunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés forgó kondenzátoroknál és kondenzátoros turbináknál a gőz és víz keverésére, melynél a hűtőfolyadékot egy tartály forgatásával helyezzük nyo­más alá és melynél ezt a nyomást áram­lási sebességgé alakítjuk át, azáltal jel­lemezve, hogy gáz és keverékét a kerék kerületén alkalmazott vezetőelemek a sugáriránytól a kerék forgásiránya felé terelik el. 2. Az 1. alatt védett berendezés egy fo­ganatosítási alakja, jellemezve a kerék kerületén alkalmazott üreges lapátok által, melyek között vízvezetőcsatornák

Next

/
Oldalképek
Tartalom