45227. lajstromszámú szabadalom • Berendezés billentyűs hangszereken a játék megkönnyítésére

_ 4 -billentyűk hajlásának megfelelő (M6, M7) ívnek már jóval távolabb kell feküdni az (M4, M5) ívtől. Ezen berendezés túlságos bosszú fehér billentyűket igényelne, megnehezítené tehát a fekete billentyűk elérését s emellett a billentyűzet két széle túlságosan közel kerülne a testhez. A 9. ábrának mellső (M8, M9) íve a 7. ábrának (M2, M3) ívével megegyezően 172 cm. sugarú, de az (M10, MII) külső körív nem koncentrikus, ámbár középpontja ugyancsak az (P) vonalon fekszik. Látható, hogy az (M8, M9) ív laposabb, mint a (M10, M11) ív. A 10. ábra a gyakorlat céljaira különösen alkalmas alakú billentyűzet diagrammját mutatja. Az ezen alakítás irányadó szempontjai az előbbi példákkal megegyeznek, az ívek azonban nem mind képezik oly körök részeit, melyek központjai az (F) vonalon vannak. A méretek megközelítőleg a következők: Az (M12, M13) ív, mely a fehér billentyűk éleinek ívét mutatja, az (F) vonalon lévő központból körülbelül 172 cm. sugárral leírt kör egy része; a billentyűzet baloldali (M14, M15) íve oly 108 cm. sugarú kör része, melynek központja az(F) vonaltól balra körülbelül 11 cm.-nyire fekszik. A (M16, M17) az (F) vonaltól jobbra hasonlóképen van szerkesztve. Az (M18, M19) és (M20, M21) koncentrikusak az (Ml4, M15) és (M16, Ml7) ívekkel. Ezen ívpárok végül a billentyűzet közepén egyesíttetnek, mint az az ábrán pontozott vonalakkal van föltüntetve. Az (m) tér teljesen be van zárva az ívek közé, a kéz kényelmét pedig legjobban akkor észlelhetjük, ha az ezen ábrán föltüntetett (Cl) kézhelyzeteket az 5. és 6. ábra ugyanilyen állású kézhelyzeteivel hasonlítjuk össze. A kezek (D) alapvonala a billentyűzet közepén teljesen az (m) síkba esik. Az imént leírt foganatosítási alakoknál a görbületek körívek, belátható azonban, hogy ezek ellypszisek részeit is képezhetik. A hajlított billentyűzet tervezésénél a szerkesztőnek természetesen bizonyos határig szabad keze van, a tényleges görbületeknek azonban az elméletihez lehetőleg alkalmazkodtok kell. Mint a 16. ábrából látható az új rendszerű billentyűzet egyenes emelőszerkezetű hangszerekre is alkalmazható. Ez esetben az (A és B) billentyűk pl. a 9. ábra szerint vannak elrendezve. Hogy az emelőmű egyes részei lehetőleg egyenlők legyenek, a billentyűk folytatását képező (Al, Bl) emelők (A2, B2)-nél görbítve vannak. A találmány szerinti íves billentyűzeteknél célszerűen hátulról előre lejtő billentyűket is alkalmazhatunk. A 11. ábra ily fehér és fekete billentyűket mutat, melyek egész esése körülbelül 8 mm. A billentyűknek nem kell az egész billentyűzeten lejtőseknek lenniök, hanem pl. a középen erősen lejtősnek (12. ábra), a széleken pedig egyenesnek vagy alig lejtősnek (13. ábra). Ezen ábrák egyúttal a középső és szélső billentyűk hosszai között lévő különbséget is mutatják. A találmány egy további foganatosítási alakjánál a leírt módon elrendezett billentyűket olykép is helyezhetjük el, hogy a középső billentyűk magasabban feküdjenek a szélsőknél, mint ez a 14. ábrán túlozva látható. A gyakorlatban a középső rész kiemelkedése körülbelül 1 cm.-t tesz ki. Emellett természetesen a billentyűk a 11., 12. és 13. ábrák módjára lejtősek is lehetnek. A játszótól különböző távolságban lévő billentyűzetekkel bíró orgonáknál stb. előnyös a fekete és fehér billentyűk élei által képezett íveket azon ívek szerint kiképezni, melyeket a kéz a megfelelő játékhelyzetekben leír. A 15. ábrán egy három-billentyűzetes orgona sémája látható, melynél a hátsó billentyűzet mellső (N, NI) íve 132 cm. sugarú, a középső billentyűzet megfelelő (M2, M3) ívének sugara 162 cm., míg a mellső billentyűzet megfelelő íve (N4, N5) 203 cm. sugárral bír. A fekete billentyűk elhelyezése olyan, hogy a kéznek a fehér billentyűkön való bármely helyzetében teljes kényelmet nyújtsanak, mimellett a középső részre gondolt 16 egyenes billentyűt jelző (m) sík teljesen az ívek közé esik. Az imént leírt billentyűzetek a 14. ábra