45227. lajstromszámú szabadalom • Berendezés billentyűs hangszereken a játék megkönnyítésére

— 2 nagyobb hajlással bíró billentyűzet határvonalait mutatja. 9. ábránál a billentyűzet határvonalai nem koncentrikusak, hanem a fehér billentyűk élei által képezett határvonal laposabb ív, mint a fekete billentyűk mellső élei által alkotott ív. 10. ábra az előbbiektől eltérő alakú billentyűzet diagrammját tünteti föl, mely a kezeknek igen nagy kénjeimet nyújt. 11. ábra oly billentyűzet oldalnézete, melynél a billentyűk hátulról előre lejtősek. 12. és 13. ábrák a billentyűk oldalnézetét mutatják a találmány szerinti billentyűzet egy másik foganatosítási alakjánál. 14. ábra a billentyűzet oly foganatosítási alakjának sémáját tünteti föl, mely úgy van hajlítva, hogy a billentyűk fölső síkja a billentyűzet középső részén magasabb, mint annak végein. 15. ábra három billentyűzetű orgona billentyűzet-elrendezésének alaprajzátábrázolja. 16. ábra pedig egyenes emelőművű orgona hajlított billentyűzetét tünteti föl. Valamely billentyűs hangszer játszásakor a kéz által vízszintes síkban leírt ív a kar kinyújtásával, vagyis a testnek az illető billentyűtől való távolságával változik. 3. ábrán pl. egy (C) bal kéz van alapvonalával (az a (D) vonal, mely kiterjesztett tenyérnél a kis ujj hegyét a hüvelykkel köti össze) természetes helyzetében föltüntetve, mikor is a középvonal párhuzamos az (E) vonallal, mely merőleges a játszó testén és a billentyűzet közepén keresztül képzelt (F) vonalra. Ezen ábrán három (G, Gl és G2) billentyűzet van föltüntetve, melyek az (F) vonal (X) pontján képzelt játszótól különböző távolságban vannak. Látható, hogy a (C) kéz helyzete az (F) vonalhoz viszonyítva aszerint változik, amint a kar többé vagy kevésbé van kinyújtva. Ha a kéz a távolabbi (G2) billentyűzeten helyesen, vagyis párhuzamosan az (E) vonallal fekszik, akkor az (F) vonal közelében van, míg a testhez közelebb lévő billentyűzeten a kéz a csukló elforgatása nélkül csak az (F) vonaltól nagyobb távolaágra helyezhető az (E) vonallal párhuzamosan a billentyűzetre. Ha a kar természetes útján körben mozog, akkor a kéz alapvonalának helyzete természetesen szintén változik, mint ez a (Cl) jobb kéz különböző helyzetein látható. A mellső (G) billentyűzeten a kéz (D) alapvonala tetemes szöggel elforog, mikor a kéz a billentyűzet közepe felé mozog, már pedig ilyen eltolódás a csukló megfelelő visszaforgatását kívánja meg, ami a kényelmes játszás szempontjából lehetőleg elkerülendő. Ha föltételezzük azt, hogy a (g, gl) vonalak közötti köz a (G) billentyűzeten (3. ábra) egy fehér billentyű hosszát jelzi és hogy a fekete billentyűk rendes hosszúságúak, akkor a kéz a billentyűzet közepe felé mozogva nem állítható be természetes helyzetébe anélkül, hogy a fekete billentyűket ne érintené. Ezen érintés nemcsak az ismert módon ívben elrendezett billentyűzetnél, hanem mint az 5. ábrán látható, egyenes vonalban elrendezett billentyűzetnél is föllép. (Az 5. ábrán a kezek normális helyzetükben vannak föltüntetve.) Látható ebből, hogy a billentyűzet közepén lévő fehér billentyűk a kéz (D) alapvonalának nem nyújtanak elég helyet. A kis ujj egy fekete billentyűvel érintkezik, ennek elkerülésére pedig a rendes billentyűzeten vagy a csuklót kell elforgatni, vagy az ujjakat begörbíteni. Jelen találmány értelmében a billentyűzet középső részén lévő fehér billentyűk a rendesnél hosszabbakra készíttetnek. Az 1. ábra szerint, mely egyenes sorban elrendezett fehér billentyűkkel bír, a (B) fekete billentyűk a billentyűzet közepén rövidebbek, miáltal ezen helyen több tér jut a fehér billentyűknek. Ily módon elrendezett billentyűzetnél azonban, ahol a billentyű-élek egyenes vonalat képeznek és amellett a fehér billentyűk a rendesnél hosszabbak, előfordulhat az az eset, hogy a fekete billentyűk mellső éle a játszó keze-ügyéből kiesik, mikor pl. a hüvelyk hegye egy fehér billentyű élén nyugszik. A 3. ábra első (G) billentyűzete egyenes vonalú billentyűélekkel bíró billentyűzet hátrányát tünteti föl oly esetben, mikor a