45174. lajstromszámú szabadalom • Kompound-rugó

hullámos (10) részek körülbelül a (lOa)-val jelölt helyzetbe kerülnek és a rúgó e részeinek nyújthatósága határát megközelítik. A 13. ábrán a hullámos (10) részeknek a (17) végrészekkel való kapcsolatai (20)-al vannak jelölve, míg e kapcsolatoknak a rúgó terhelése Titán -elfoglalt helyzetét (20a) jelzi. A (17) végrészek a rúgó terhelésekor a pontozottan rajzolt (17a) helyzeteket foglalják el, miáltal, mint föntebb leírtam, ellenállóképesség nagyobbodása nagyobb mértékben csökkentetik. Úgymint a 12. és 13. ábrában a rúgó pontozottan rajzolt alakja azt a helyzetet mutatja, melyet a részek akkor foglalnak el, ha nyújtási ellenállásuk határát i megközelítik. Megjegyzendő, hogy az egyes közbenső helyzetekben, melyeket a részek a pontozottan rajzolt helyzet elérése előtt foglalnak el, az eltenállóképesség kisebb. Összehasonlítva a 12. és 13. ábrában pontozottan rajzolt alakokat, világossá válik, hogy a 12. ábrában pontozottan ra jzolt részek elérték a húzási ellenállás határát, míg a 13. ábrán a hasonló részek működése a (17) végrészek befolyása alatt változást szenved, miért is. ezen részek még további rúgóellenállás kifejtésére képesek, mint az a 13. ábrában pontozva föl is van tüntetve, ahol is a (17) rész még további húzást fejt ki befelé', minek folytán a (12a) pont a (13) helytálló pont felé mozdulhat el. A 14. ábrában az 5. ábrabeli rúgó van nagyobb léptékben föltüntetve, melynek a terhelés alatt fölvett alakja pontozott vonalakkal van rajzolva. Amint ezen ábrából látható, a mozgatható (12) pont a (12a) helyzetbe jut és a (13) helytálló ponthoz igen közel kerül. Az ezen ábrabeli szerkezetnél az ellenálló erő növekedése las-súbb, ami a csőralakú (19) résznek nézete és nagyobb hossza által jön létre. Ezen csőralakú (19) rész hatóereje folytán az ellenállóerő növekedésének rohamossága csökken és ez a növekedés a 13. ábrában föltüntetett (17) rész által előidézett ellenállóerő növelésnél is csekélyebb. A domború (10) részek szerepe itt ugyanaz, mint a 12. és 13. ábrában föltüntetett hasonló részeké, és ezen domború (10) részek lefelé mozgásánál a (20)-al jelölt egyesítési helyek mindaddig lefelé mozognak, míg :a (20a)-val jelölt helyzetet elfoglalják, miközben a csőalakú (19) részek az ellenállási erőt a már leírt módon befolyásolják. Megjegyzendő még, hogy a 14. ábrában föltüntetett szerkezetnél a végső ellenállási erő csekélyebb, mint a 13. ábrabeli szerkezetnél, föltéve, hogy az anyag vastagsága mindkét esetben ugyanaz,. Hasonlóképen a végső ellenállási erő a 13. ábrabeli szerkezetnél sokkal kisebb, mint a 12. ábrabeli szerkezetnél, föltéve, hogy az anyagvastagságok egyenlők. Megjegyzendő, hogy az ellenállás ezen különböző kivitelű rúgóalakoknál nagyon módosul a kezdeti feszültség folytán, mely viszont más a (14) és más a (20)-al jelölt egyesítési módoknál. A fönt leírt kiviteli példáknál természetesen az ellenállóképesség gyorsabb nagyobbodása érhető el, ha a kompound-rúgónak a hullámosan görbített tag által összekötött tagjait már kezdetben megfelelő hajlítás által erősebben feszítjük. Emellett megjegyzendő, hogy bármily változás lép is föl a kompound-rúgó tagjainak feszítésében, ezen változások csak igen kis befolyással bírnak a rúgó kezdeti ellenállóképességére, ellenben az ellenállóképesség erre következő nagyobbodását lényegesen befolyásolják. Természetes, hogy a találmány alapját képező elv számos esetben alkalmazható és hogy az alakokon és az összeállításon különböző változtatások eszközölhetők, anélkül, hogy a találmány lényéggé érintetnék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kompound-rúgó, jellemezve hullámalakú vagy spirálalakú és egyenes, hullámalakú vagy hajlított részek által, melyek akként vannak elrendezve, hogy a rúgó változó terhelés ellen fokozatosan növekedő ellentállást fejt ki és lehetővé teszi, hogy a terhelés ellen kifejtett el-