45101. lajstromszámú szabadalom • Betűhengeres írógép
lapács ismert módon kiváltódik, a (24) ütő- ' fej pedig nyugalmi helyzetében marad és a rendesen a papír felé fordított legkeskenyebb (26) orrával üt a papírra. Ha a szótag írárára szolgáló billentyűt nyomunk le, a (80) fogaskerék a (29) tengelyt elforgatja, ami által a (31) exeenlertárcsa is elfordul és aszerint, hogy kétbetűs vagy hárombetűs szótagról van szó, aminek különböző mértékű elfordulás feJel meg vagy a (28) vagy a (28a) emeltyűt emeli meg úgy, hogy a (28), illetve a (27a) pecek a (26b), illetve (26a) orr pályájába nyúlik. Ha már most a kalapács a papír felé üt és pl. a (27) pecek van fölemelve, a (26b) orr a (27) pecekbe ütközik és a (24) ütőfejet elforgatja űgy, hogy a (26a) orr fordul a papír felé és a megfelelő számú betűből álló szótag lenyomtatását eszközli. A kalapácsnak nyugalmi helyzetébe való visszatérésekor a (24) ütőfej ismét eredeti helyzetébe fordul és pedig azáltal, hogy az ekkor oldalt álló (26) orr alsó (32) nyúlványaival a (27) pecekbe ütközik ugy, hogy a (24) ütőfej eredeti helyzetébe fordul vissza, A (23) kalapácsot, midőn valamely billentyű lenyomásakor kiváltódik, a (33) rúgó mozgatja a papír felé. E rúgó megfeszítése a (34) kilincskerékkel történik, amely ismert módon a kocsival áll összeköttetésben és amelyet a kocsi a 10. ábra nyila irányában forgat el. E kilincskerékbe a (35) kilincs kapaszkodik, amely a (36 emeltyűn van forgathatólag ágyazva. A (36) emeltyű egyrészt a (37) tengely körül foroghat, másrészt szabad végével, illetve egy ezen levő csappal a kalapács egy vezetékébe nyúlik. A (35) kilincs a (36) emeltyűvel a (38) rúgó segélyével van összekötve, (29) pecekje pedig (12. ábra) a (43) emeltyű (42) vezetékébe nyúlik. A (43) emeltyűt a vele közös (41) tengelyen ülő (40) kar mozgatja, amely a billentyűzetzettel áll kapcsolatban. A nyugalmi helyzetben a (35) kilincs nem kapcsolódik a kilincskerékkel, hanem (39) pecekjével a (43) emeltyű (42) vezetékének egy alsó és oldalsó {44) kivágásába nyúlik, ami által a kalapács nyugalmi helyzetében rögzítve van. Ha már most a kalapácsnak ütés céljából el kell | mozdulnia, a billentyűzet révén a (40) kar ; megemelődik, ezáltal a (43) emeltyű elfordul és mivel a (35) kilincset alább leírandó okoknál fogva maga előtt nem tolhatja, a (39) pecek a (44) kivágásból kiakaszkodik és a (42) vezetékbe jut. A (39) pecek ós ezzel együtt a kalapács rögzített volta megszűnvén, a kalapács (33) rúgója érvényre jut ugy, hogy a kalapács a papírra ütve, a betű, illetve szótag lenyomatását eszközli. Eközben a (39) pecek a (42) vezetékben fölfelé csúszik, míg a (35) kilincs a kilincskerékbe nem kapaszkodik. Eközben a (38) rúgó két vége egymástól távolodik úgy, hogy e rúgó megfeszül. A lenyomott billentyű elengedésekor a (42) emeltyű eredeti helyzetébe tér vissza, miközben a kocsi (34) kilincskerekeket ismert módon elforgatja úgy, hogy ez utóbbi a (35) kilincset, tehát a (36) emeltyűt is lefelé húzza és így a kalapácsot a (38) rúgó ellenében nyugalmi helyzetébe forgatja és egyszersmind a (33) rúgót megfeszíti úgy, hogy működésre készen áll. A (39) pecek eközben a (42) vezetéken ismét lefelé csúszik mindaddig, míg a (44) kivágáshoz nem ér, amely pillanatban a (38) rúgó abba belecsappantja úgy, hogy a (35) kilincs a kilincskerékből kikapcsolódik. Egyúttal a (44) kivágásba csappant pecek a (35) kilincset újból fölfelé való mozgásában meggátolja úgy, hogy tehát a legközelebbi kiváltásig a kalapács is rögzítve van. A rúgófeszítőszerkezet ily berendezése őzért szükséges, mert a rúgó feszítését végző kilincskerék különféle billentyűk lenyomásakor a kocsinak egy, két, illetve három betűvel való elmozdulásának megfelelően különböző mértékben fordul el. A (39) pecket a rögzítés kiváltásánál, midőn a (43) emeltyű a (35) kilincset maga előtt akarná tolni, a (45) ütköző (9. ábra) tartja vissza és a kilincs eltolását ezzel megakadályozza. A betűhenger kerületén (4. és 5. ábra) a 130380. sz. német szabadalommal szemben nem facettaszerű, hanem sík fölületek vannak alkalmazva és ezeken vannak a szótagok betűi elhelyezve. A szótagot alkotó betűk úgy vannak elrendezve, hogy a szótag | első betűje a betűhenger középsíkjába esik,
