45100. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mely lehetővé teszi az egyszerű és kettős működésű szivattyúknak magasabb hőmérsékletű vízzel való működését

Megjelent 1909. évi május lió 15-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL //fo SZABADALMI LEI RAS 45100. szárú. XXI/c. OSZTÁLYBerendezés, mely lehetővé teszi az egyszerű és kettős működésű szivattyúknak magasabb hőmérsékletű vízzel való működését. CAILLE CHARLES MÉRNÖK LE PERREUXBEN. A bejelentés napja 1908 julius hó 25-ike. Jelen találmány tárgya egyszerű és kettős működésű szivattyúkra alkalmazandó olyan berendezésre vonatkozik, mely biztosítja azoknak magasabb hőmérsékletű vízzel való működését. A mellékelt rajzon a találmány tárgya példaképen két foganatosítás! alakban van föltüntetve. Az 1. ábra egy kettős működésű, vízszintes szivattyúnak hosszmetszete, mely el van látva a találmány szerinti berendezéssel. Az (a) kamara fogja föl a folyadékot, mely a rajzon nem ábrázolt és a szivattyú testén alkalmazott tartályból jön. Szívásnál a behatoló folyadék fölemeli az egyszerű visszacsapó szelepek gyanánt kiképezett (b) és (c) szelepeket, amelyeknek emelkedését a (d) és (e) ütközők határolják és amelyek a visszaömlésnél saját súlyuknál fogva záródnak. A szivókamara, mely a tulajdonképeni szivattyútestet képezi, áll az (f) hengerből, melyben a (g) dugattyú működik és a két (h) és (i) rekeszből, melyeket a (k) válaszfal választ el egymástól. Ezen rekeszek (m) fal révén vannak elválasztva az (11) visszaömlési kamarától, míg a visszaömlési szelepeket a két (o) és (p) rúgós szelep képezi, melyek fölváltva nyitódnak és záródnak, aszerint, amint a dugattyú az egyik vagy másik irányban mozog. A két (h) és (i) rekesz mindegyikének fölső részén van alkalmazva azon különleges berendezés, mely a jelen bejelentés tárgyát teszi. A (q) összekötő csőre, mely mindegyik (h) és (i) kamarából kiágazik, rá van szerelve a három (1, 2, 3) szakaszból álló kamara. A fölső (3) szakasz, pl. az (5) részben j elrendezett (4) csövek révén, a külső leve| gővel közlekedik. A (3) szakasz a közbeeső } (2) szakasszal a (6) egyensúlyozott szelep j révén áll összeköttetésben, mely kívülről | befelé záródik. A (2) és (1) szakasz közti összeköttetést létesítő (t) hüvelyben (y) a fölső ülőkéjét képezi az (s) aszónak, melynek alsó (r) ülőkéje gyanánt az (x) nyílásokkal ellátott azon kerek rész szolgál, mely a (q) csőnek karimája és (t) hüvely között van föntartva. Az (s) uszó hosszfalazatában (u) vájatok vannak elrendezve, azonfölül az uszó tengelyirányú (v) kapilláris csővel van ellátva. Az (y) ülőke valamelyest följebb van elrendezve, mint a visszafolyási (o) és (p) szelepek. A tartályból jövő víz megtölti az (i) és (h) szakaszokat. Ezen szakaszok fölső fölü-