45082. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tűz oltására
yekeszek képeztetnek. Az (Ü) tartány fölső részét egy kúpalakú, a (b) tartány falához forrasztott (cj válaszfal veszi körül. Ezen ^c) válaszfal fölső széle ós az (a) tartány torkolata között aránylag keskeny nyílás marad szabadon, mely a (d) ke verőkamrába torkollik, amely utóbbiban a két folyadék folytatólagosan összekeverte tik és a hab,képződés történik, A (d) keverőkamara (e) kifecskendező nyílással van ellátva és fönt -a mechanikai zárral bíró (h) dugó segédével el van zárva. Ezen célra azonban közönséges dugó is használható, mert a készülékben uralkodó csekély nyomás a dugót ki nem dobhatja. A készülék továbbá (f és g) fogantyúkkal van ellátva. A (b) tartányt pl. szódaoldattal, az (a) tartány t pedig megsavanyított vízzel töltjük meg, mimellett a használt sav mennyiségének a (b) tarfányban foglalt oldott szóda (nátriumkarbonát) mennyiségének kell megfelelnie. Ezen folyadék egyikéhez a ragadós, habot képező anyagot pl. édesgyökérkivonatot adjuk, melyből az (a és b) tartányoliban foglalt két folyadék súlyának (0*05—5-%át vesszük. Ha a készüléket égő folyadékok pl. kőolaj, olaj, nafta, benzin stb. oltására akarjuk használni, úgy körülbelül OO5°/0 édesgyökérkivonatot tartalmazó mozgékony habra van szükség, míg égő szilárd tárgyak pl. ía célszerű oltására sűrűbb habot kell használnunk, mely célra körülbelül 50 /o édesgyökérkivonatot kell az (a és b) fcartányok.ban foglalt folyadékokhoz adni. Ha a készüléket használni akarjuk, azt megdöntjük, vagy fölborítjuk úgy, hogy az í(a és b) tartányokban foglalt folyadékok bizonyos mennyiségei a (d) keverőkamrába folynak be. A két folyadék keveredésénél fi szénsavképződés és a habot képező anyag jelenléte folytán oly hab képződik, melynek térfogata a folyadék térfogatát többszörösen (8—10-szeresen) meghaladja. A habnak a (d) keverőkamarában' való képződése a térfogatnövekédés és ezzel a nyomás fokozódása folytán a következőt idézi elő: először a két folyadékot az (a és b) tartányok kitorkolló nyílásai fölé hajtó nyomás kiegyenlítődik, másodszor a meglehetős sűrű hab a (d) kamarában uralkodó nyomás folytán az (a és b) tartányok kitorkolló nyílásait eltömi úgy, hogy a folyadékok e. nyílásokon át tovább ki nem ömölhetnek és harmadszor ezen belső nyomás következtében a hab sugár alakjában az oldalsó (e) nyíláson át kihajtatik. Mihelyt azonban a hab egy része az (e) nyíláson át kihajtatott, a belső nyomás a (d) kamarában csökken; a folyadékok az (a és b) tartányokból újra a (d) kamarába folyhatnak át úgy, hogy újólag habképződés mehet végbe és így tovább. A folyadékok tehát az (a és b) tartányokból fokozatosan kifolynak és a képződő hab az (e) nyíláson át kifecskendezte tik. "Ha a készüléket újból fölállítjuk, mikor is a két (a és b) edény , kitorkolló nyílásai fölfelé irányulnak, a habképződés megszűnik, mivel a két folyadék többé nem keveredhetik egymással. Ha a készüléket újból megdöntjük vagy fölborítjuk, ugyanazon erővel ismét működni kezd és ez a hatás mindaddig tart, míg a két tartányban folyadék van jelen. A (d) kamarában uralkodó túlnyomás az (e) nyílás nyitott állapotában nem haladja meg az 1 atmoszférát; e nyílás elzárásánál vagy véletlen eltömődésénél a nyomás nem nagyobb, mint 2 atmoszféra úgy, hogy mint már előbb említettük, a közönséges fehér vasbádogból forrasztás útján előállított készülék teljesen robbanásmentes. A készüléknek a 2. és 3. ábrákon föltüntetett módosított foganatosítási alakja abban különbözik a most leírttól, hogy a hab a készüléknek nemcsak teljes fölborítása alkalmával, hanem már vízszintes helyzetébe való egyszerű megdöntésénél is kihajtatik. A 4. és 5, ábrákon látható foganatosítási alak abban különbözik az előbbiektől, hogy a (b) tartány a függélyes (1) válaszfai segélyével két részre van osztva, melyek egyike a savval telt (a) tartány fölvételére szolgál, míg a másikat szódaoldattal tölthetjük meg.
