45028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerekeknek többrészű, fémből készült öntőformában való előállítására

van ellátva, melybe a kerék agylyukának (F) magja illik. A (Cl) támaszték fenekén egy kiváltható (D) gyűrű nyugszik, mely arra szolgál, hogy a támaszték fenekét a megolvadt acél hatása ellen óvja. j Ha a 3—5. ábrán látható berendelést használjuk, a szétszedett pntőf ormát (5. ábra) akként zárjuk, hogy az alsó (B) formafelet kézzel fölemeljük, miközben ez a (Cl) támasztékot — mikor (b3) széle a támaszték (c3) kiugrásába ütközik —mar gával viszi. Az (0) kapcsok zárásával a két formafelet egymással összekötjük. : Közvetlenül az öntés után az alsó (B) ! formafelet a (J) öntvénydarabbal együtt j az (0) kapcsok nyitása után kézzel, emelő- | •rudak stb. segítségül vétele mellett le- j eresztjük. Mikor (ezenközben a (Cl) tá­maszték az (M) talapzatot elérte, az alsó formaiéi et a (C) támasiztékon és az (M) talapzaton földre engedjük esni. Ekkor az öntvénydarab a (Cl) támasztékon nyugvó fölületén szabad és mikor azt annyira meg­emeltük, hogy a (C) támaszték az agy­ból kilépett, oldalirányban eltávolítható. A 6. és 7. ábrán látható harmadik foga­natosítási alak a most leírttól lényegében csakis annyiban tér el, hogy a formaién lek emelésére és sülyesztésére hidraulikus emelőgép szolgál. Ez egy (P) hengerből és ebben vezetett (R) dugattyúból áll, az (R) dugattyú fölső végére az (rl) gyűrű van fölcsavarva, mely derékszög alatt fölfelé hajlított (r2) karok segélyével az (r3) tartógyűrűvel van összekötve. Az (r3) tartór gyűrűn nyugszik a (B) alsó formafél. To­vábbá egy több (Ml) oszlopból álló talap­zat is van alkalmazva, mely arra szolgál1 , hogy a (Cl) támasztékot az öntőforma szétszedésénél föntartsa. A forma zárása céljából a (P) hengerbe nyomófolyadékot vezetünk úgy, hogy a (B) alsó formafelet a (Cl) támasztékkal és végül az (A) fölső formafelet is a 6. áb­rán látható helyzetbe emelhessük. Közvetlenül az öntés után a (P) henger­ből a nyomófolyadékot leeresztjük úgy, hogy az (R) dugattyú a formával és önt­vénydarabbal együtt lesülyedhet. Ekkor a fölső (A) formafél (a2) karjaival az (E) állványon fekve marad, míg az alsó (B) formafél a (Cl) támasztékkal és a (J) önt­vénydarabbal tovább mozog lefelé, míg a (Cl) támaszték az (Ml) oszlopokra rá nem fekszik. Ettől kezdve az (R) dugattyú csakis az alsó formafelet emeli úgy, hogy az öntvény darab a (Cl) támasztékra f ekvő fölületétől eltekintve, teljesen szabadon fekszik. Hogy az öntvénydarab egyenletesen hűl­jön le, célszerű, ha az öntőforma alsó fö­lületét és a (C), illetve (Cl) támaszték­nak az öntvénydarabra fekvő fölületét az összes foganatositási alakoknál a hőtrosz­sz.ul vezető anyaggal (pl. samottal) vonjuk be. Ez a bevonat meggátolja, hogy az önt­vény az említett fölületeken, melyekkel a folyékony anyagnak a formába öntésénél először jön érintkezésbe, előbb hűljön le, mint a forma fölső felével érintkező fölü­le teken. A találmány lényegének érintése nélkül az első foganatositási alaknál a (C) támasz­tékot az (nl) lemez elhagyásával az (N) rúddal közvetlenül is lehetne kapcsolni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kerekeknek több részű, fémből készült öntőformában való előállítására, azáltal jellemezve, hogy az öntvényda­rabot közvetlenül az öntés után az önt­vénydarab és az egyes f ormarészek ten­gelyirányú eltolásával ama fölületek ki­vételével, melyek a formának agytá­m ászt ék gyanánt szereplő külön részére fekszenek, teljesen szabaddá tesszük. 2. Az 1. alatt védett eljárás foganatosítá­sára egy öntőforma, azáltal jellemezve, hogy ez, csak [két, az öntvénydarabról tengelyirányban leemelhető (A és B) formafélből és egy (C), illetve (Cl) agy­támasztékból áll. 3. A 2. alatt védett Öntőforma egy fo­ganatositási alakja, jellemezve a (C) agytámaszték oly kiképezése által, hogy ez az öntött kerék agyának csakis alsó homlokfölületére fekszik. 4. A 2. alatt védett öntőforma egy fo­ganatositási alakja, azáltal jellemezve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom