44982. lajstromszámú szabadalom • Ajtózár vasúti kocsikhoz és hasonlókhoz

3. ábra a zárt az ajtó nyitása és a rúgó megfeszítése közben ábrázolja; a 4. ábra a zárt az elreteszelés megszűnte után tünteti föl. A megrajzolt foganatosítási alaknál az (1) ötlő horog- vagy kakas-alakú, a (2) csap körül forgatható és a (3) csap útján a (4) haj tóráddal van összekötve. Az (I) ötlőnek (5) .fölfekvési fölülete van, mellyel a (6) ajtókeretre, illetve a záróbádogban kiképezett lyukra fekszik. A megrajzolt ötlő a példaképen ábrázolt foganatosítási alaknál az ajtókeret mögé fekszik. A (7) csapon egy (8) elcsattantó emelő van alkalmazva, mely ia (9) rúgó hatása alatt áll és a zár záróhelyzeténél az 1. ábrán látható helyzetet foglalja el. Ebből az ábrából kitűnik, hogy az elcsattantó emelő vége az ajtó egy ütközőjének hatáskörébe esik. Az emelőnek kiugró (10) ütközőfölülete van, mely az (1) ötlő forgásánál és a (II) ajtó nyitása után az ötlő (12) orra mögé fekszik, hogy ezt a nyitott helyzetében rögzítse. A (4) hajtórudat egy kétkarú (13) emelő a (14) rúddal köti össze csuklósan, mely a (15) hüvelyben van vezetve. Ez a rúd, melyet ezenkívül a (16) emelő is vezet, két (17, 18) kivastagítással van ellátva, míg a hüvelyben a (17, 18) kivastagítások között fekvő (19) ütközőgyűrűn van elrendezve. A (19) gyűrű és- (17) kivastagítás között a (14) rúdon erős (20) spirálrúgó van fölhúzva, mely a (14) rudat az (a) nyíl (1. ábra) irányában törekszik mozgatni. A (15) hüvely — mely az ötlővel és a többi zárrésszel együtt a (11) ajtón lehet alkalmazva — hátsó végén (21) horoggal van ellátva, melynek közelében a (6) ajtókon egy második (22) horog van csuklósan elrendezve. Ezt egy rúgó szorítja a (15) hüvely, illetve (21) horog felé. A (6) ajtókereten továbbá a (23) ütköző is alkalmazva van, mely a (22) horog mozgását határolja. A (15) hüvely mellső végének közelében egy (24) elcsattantó emelő van elrendezve (2. ábra), mely kiszélesedő mellső végével a (15) hüvely mellső élére fekhetik. Ez a (24) emelő a (25, 26) rudazat útján a (27) fogantyú (28) tengelyével akként ivan összekötve, ' hogy a (24J emelő a (27) fogantyú mozl gásánál (29) íorgáscsapja körül lengjen, j A hüvelyben — mint az az 1. ábrán látható — egy (30) hosszanti hasíték van kiképezve, mely lehetővé teszi, hogy a (15) hüvely a (24) emelő keskeny része fölött I eltolódjék. A (27) fogantyú (28) tengelye egy (31) rudat visel, mely a (4) rúd egy hasítékába bizonyos köz hagyásával fogódzik be. Mikor az ajtó be van csukva, a zár részei az 1. ábrán látható helyzetet foglalják el. Eme helyzetben az (1) retesz (5) fölülete a (6) keretben lévő záróbádogra fekszik, a kengyel pedig a (20) rúgó hatása alatt áll. A (20) rúgó a (17) kivastagítás és a (15) hüvely (19) gyűrűje között van befogva úgy, hogy a (14) rudat hátra, a (4) rudat pedig előre tolja. A (20) rúgó feszültségét az biztosítja, hogy a (15) hüvelyt a (24) elcsattantó emelő rögzíti. Az ajtót csakis akkor lehet nyitni, mikor az (1) ötlő az 1. ábrán látható helyzetéből a 3. ábrán látható helyzetébe tért vissza. Ez a visszafelé való mozgás azonban csakis akkor lehetséges, mikor a (20) rúgó a reteszt többé nem terheli, a tehermentesülést pedig az idézi elő, hogy az ajtó nyitásánál a (24) elcsattantó emelő a (15) hüvelyt elereszti. A (24) elcsattantó emelő a megrajzolt foganatosítási alak szerint a (27) fogantyú lenyomásával mozgatható, 'mert eme lenyomásnál a (26, 25) rudazat a (24) emelőt akként forgatja el, hogy mellső éle a (15) hüvely hatásköréből eltávolodjék. Amint ez megtörtént, a (15) hüvely a (20) rúgó hatása alatt előre csappanhat, míg a gyűrűszerű (19) toldata a (14) rúd (18) kivastagítását nem éri, mikor a rúd a hüvellyel kapcsolva van és evvel együtt könnyen előretolható, minthogy további rúgónyomás nem hat rá. A (27) fogantyú lenyomásánál egyidejűleg a (31) rúd is eltolódik a (4) rúd hasítékában úgy, hogy a (27) fogantyú további lenyomásánál a jelzett módon tehermentesült (4) rúd és az az (1) ötlő a 4. ábrán látható helyzetbe juthat, A rúd és ötlő jelzett mozgását a (32)