44953. lajstromszámú szabadalom • Szelepvezérmű

Megjelent 1909. évi április hó 29-én. * MAGY. ggfe KIR. SZABADALMI jBSa HIVATAL szabadalmi létrás 44953. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Szelepvezérmű. RAKY ANTAL VEZÉRIGAZGATÓ ERKELENZEN. A. bejelentés napja 1908 április hó 17-ike Elsőbbsége 1907 május hó 7-ike. Találmányom tárgya gőzgépeknél, kompresszoroknál, szivattyúknál stb. alkalmazható szelepvezérmű, melynél egy szelepvezérmüveknél ismert ide-oda lengő vezértengely, illetve ha csak egy szelep vagy szeleppár vezérlendő, egy ide-oda lengő vezéremelő van alkalmazva. A vezértengelyen a vezérlendő szelepekhez tartozó és ugyancsak ismert gördülő emelők vannak kiképezve, melyek tudvalevőleg a szelepeknek oly módon való mozgatását engedik meg, hogy a szelepmozgás lassan kezdődjék meg, azután gyorsan folytatódjék. Találmányom szerint a gördülő emelős vezérmű akként van berendezve, hogy a vezértengely, illetve vezéremelő és a vezerlendő szelep rúdja között fix módon ágyazott gördülő szögemelő van bekapcsolva. Ily módon rendkívül egyszerű vezérmű létesül és a vezéremelő és szelep mozgásának viszonya tág határok között változtatható. Ez új vezérmű három foganatosítási alakja a csatolt rajzon látható, hol az 1 — 3. ábra eme három foganatosítási alakot egy-egy oldalnézetben mutatja be arra az esetre, melyben a vezérmű egy szeleppár (bebocsájtó és kifuvatószelep) vezérlésére szolgál. Az összes ábrákra vonatkozólag áll az, hogy a szeleprudakat rugók szorítják ama részekre, melyek a szelepek vezérlését végzik. Az 1. ábra szerint az (a) vezértengelyen egy kar van fölékelve a nyugalmi helyzetből való kitérés csak lassan megy végbe és a (b) emelő végén a (bl) csapra egy (b2) görgő van ágyazva, mely a csapon szabadon foroghat és minden csúszás fölléptét meggátolja. A (b) emelők és (e, el) szeleprudak között egy-egy gördülő szögemelő van bekapcsolva, melyek egy-egy (h, hl) rövidebb (i, il) karból állanak. A jelzett gördülő szögemelők fix (k, kl) csapokra vannak forgathatóan ágyazva. Maga az elrendezés olyan, hogy a gördülő szögemelő hosszabb (h, hl) karja nyugalmi helyzetében a (b) vezéremelőre fekszik. Az (vl) érintkezési pont tehát a mozgás kezdetén az áttevési viszonyt szabja meg és látni lehet, hogy az (vl)pont távolsága az (a) vezértengely középpontjától jóval kisebb, mint (k, kl) csap középpontjának távolsága az (yl) ponttól. Ez azt biztosítja, hogy a két gördülő szögemelő mozgása kis sebességgel indul meg és a gördülő szögemelők csak kis kilengéseket végeznek, míg a (b2) görgő a gördülő szögemelő hosszú (h) vagy (hl) karjára fekszik.