44941. lajstromszámú szabadalom • Cipővarrógép

meghúzatik. Ezen húzás az anyagrétegek erős összeszorítása közben végleg megfeszíti az öltést. A hajtó szerkezetnek további mozgása folyamán a szövetnyomó szabadon bocsáttatik, .hogy a munkadarab vastagságához alkalmazkodhassék. Ezen eredménynek elérése céljából tetszőleges záró szerkezet alkalmazható, célszeríj azonban, ; ha a záró szerkezet súrlódás által egy- ! másra ható fölületekkel működik, mert ily módon a záró szerkezetnek holt járása a minimumra redukálódik. Ezen körülmény az | ily gépeknel igen fontos, mert a megemelt szövetnyomónak helyzete a tűnek emelkedését és az ez utóbbi által lehúzott huroknak hosszát határozza meg, már pe- | dig az ily gépeknél a varratnak feszült- j sége többé-kevésbbé a huroknak hosszától ! függ. Hogy azonban a szövetnyomót hajtó j szerkezet részeinek holt járása a varratnak feszültségét ne befolyásolja, a záró szerkezet közvetlenül a szövetnyomónak j rúdjára van szerelve. A találmány tárgyát képező gépnél továbbá a szövetnyomóval helytállóan össze- ! kötött és a tűhajtó emeltyű tartójának ! mozgását határoló ismert ütköző helyett egy utánaengedő szerkezet van beiktatva, | oly célból, hogy ezáltal a géprészeknek j hirtelen ütközését és az ebből eredő erős ; zajt csökkentsük. Azonkívül ezen utána- i engedő összeköttetés által azon hirtelen ! rántást is elkerüljük, melyet a fölemelkedő tű a fonálra gyakorol, midőn az a fonál- j hurkot a munkadarabon át fölfelé kezdi , húzni. Ily összeköttetés által ugyanis el- ! érjük azt, hogy a tű eleinte lassan emel- j kedik; azonkívül a tű lefelé haladásának j végén bekövetkező nyugvás időpontja is hosszabbá válik. A tűnek ezen átmeneti nyugvása közben j a hurok a tűnek horogja közé fektettetik. j Világos, hogy ily utána engedő szerkezetnek elrendezése a tűhajtó emeltyű tartójának kisebb mozgását igényli, mint amilyen az eddigi gépeknél úgy, hogy a találmány tárgyát képező gépet nagyobb sebességgel járathatjuk. A mellékelt rajzokban a találmány tárgyát képező gép egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a gépnek elölnézete; a 2. ábra a gépfejnek nagyobb léptékű elölnézete; a 3. ábra oldalnézet a 2. ábrának jobboldaláról tekintve. A 4. ábra oldalnézet a 2. ábrának baloldaláról tekintve; az 5. ábrában a szövetnyomó rudat mozgató szerkezetnek fölülnézete; a 6. ábra az 5. ábrának föltüntetett részeknek oldalnézete; a 7. ábrában a szövetnyomó rúd és hajtó szerkezetének egy része részben nézetben, részben metszetben van föltüntetve. A tűnek (1) rúdja (2. ábra) a gépfejnek (2) és (3) lemezeiben alkalmazott vezetékekben föl- és alá mozoghat és a (4) hajtó rúd segélyével (4. ábra) az (5) himbával van összekötve, mely utóbbinak hátsó vége a (7) hajtó rúd segélyével a (8) tengelyre szerelt alaktárcsával áll összeköttetésben. Az (5) himbát hordó csap a (6) tartóba van ágyazva, mely utóbbi ismert módon föl- és alá mozog oly célból, hogy a tű föl- és alá mozgásának szélső pontjaiban átmenetileg nyugalomba jusson. A (6) tartónak mozgása közben a tűnek rúdját a (2) lemezre erősített (9) dörzstuskó (2. ábra) tartja fogva. A (6) tartóra szerelt (10) hüvelyből (4. ábra) kiálló vízszintes (11) kar az elállítható (12) csavart hordja, melynek alsó vége a (6) tartónak lefelé való mozgása közben a (14) emeltyűnek (13) ütközőjéhez ütődik. A (14) emeltyűnek hátsó vége egy, a gépfej (3) lemezében ágyazott csap körül elforgatható, míg mellső vége a (15) csukló segélyével (7. ábra) a (16) szövetnyomó rúddal van összekötve. A (12) csavar (4. ábra) tehát a (6) tartó által hordott oly ütközőt képez, mely ezen tartónak lefelé haladását határolja. A (10) hüvely és az elállítható (18) csavaranya közé illesztett és a (6) tartót körülvevő (17) spirálrúgó a (10) hüvelyt leszorítani igyekszik, míg az utóbbi a (19) ütközőhöz nem ér. Ez utóbbi a hüvely alsó végének hasi tékáiba nyúló tol-