44923. lajstromszámú szabadalom • Kikapcsolós izzólámpafoglalat csavarmenetnélküli tokkal

Megjelent 1909. évi április hó 29-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL szabadalmi leiras 44923. szárú. V n/h. OSZTÁLY. Kikapcsolós izzólámpafoglalat csavarmenetnélküli tokkal RÓTH MIKSA BANKÁR MEININGENBEN. A bejelentés napja 1908 julius hó 6-ika. Találmányom tárgya izzólámpafoglalat csavarmenetnélküü és a foglalat testén ennek bajonetthornyaiba befogódzó, sajtolás útján előállított szemölcsökkel bíró tokkal és oldhatóan felerősített kikapcsoló fogantyúval. Ez a foglalat a csatolt rajz 1. ábráján függélyes hosszmetszetben, 2. ábráján az 1. ábra A—B vonala szerint vett vízszintes metszetben látható, míg a 3. ábra a foglalat egy részének oldalnézete. A foglalatnak magában zárt egészet képező (a) tokjának két átlósan szemben fekvő, besajtolt (b) szemölcse van, melyek bajonettzár zárópeckei gyanánt szerepelnek és melyek segélyével a tok a (c) foglalattesten föl van erősítve. Ebből a célból az (a) tok (b) szemölcsei a (c) foglalattesten alkalmazott (d) bajonetthornyokba fogódzanak, melyek zárt végei fölfelé irányulnak és (f) mélyedésekben végződnek. Az (a) tok (b) szemölcsei eme mélyedésekbe befekszenek és így a (c) foglalattest elfordulását a csavarmenetnélküli tokban mindkét irányban meggátolják. A foglalat kontaktusszekrénye és a sarokkapcsolók ismert módon vannak elrendezve, a különbség csupán csak a kikapcsoló (g) forgójának elrendezésében áll, melynek (b fogantyúját levehetően kell szerelni, hogy a foglalat szerelését, illetve a csavarmenetnélküli (a) tok fölhúzását és megerősítését megkönnyítsük. A (c) foglalattestnek ennek megfelelően az ismert kikapcsolós foglalatoktól eltérően a (h) fogantyú átvezetésére nem alúl nyitott hasítéka, hanem (i) furata van. I A foglalat szerelésénél a drótokat először is az (a) tok csavarmenetes (k) csatlakozó darabján vezetjük be az (a) tokba és ebben lehúzva a (c) foglalattest sarokszorítóiba befogjuk azokat. Ezután a drótokkal összekötött (c) foglalaltestet oly módon húzzuk be az (a) tokba, hogy a (d) bajonetthornyoknak fölfelé nyitott végei az (a) tok (b) szemölcseivel korrespondeáljanak. Amint a (c) foglalattest az (a) tokban ütközőt talál, az (a) tokot elforgatjuk, minek következtében a (b) szemölcsei a (b) bajonetthornyoknak kerület irányában futó részeibe lépnek be. Ha már most az (n) Edison-menetekre az (m) porcellánhüvelyt fölcsavarjuk, a (b) szemölcsök a foglalattest (d) hornyainak liöblösödésébe lépnek be és az (a) tok elfordulás ellen biztosítva van. Ha a (c) foglalattestet az (a) tokból ismét ki kell venni, a tokot kissé fölfelé toljuk, ekkor a (b) szemölcsök kilépnek a (d) horony