44908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gáznemű anyagokban lebegő testecskék kiválasztására

_ 4 -tetve azon esetben, midőn az elektródák minden teljes ciklus alatt egyszer jönnek kontaktusba az egyfázisú áramkörrel. Az (L) gép az egész áramkört tápláló generátor vagy pedig egy ezen áramkör által táplált szinkronmótor lehet. A (K) szigetelő tárcsa vagy agy (J) vezető betéte arra szolgál, hogy az áramkört a helytálló (M és N) kefék között minden fordulat alatt kétszer zárja. Azonkívül egy (0) transzformátor és egy (I) segédkondenzátor van alkalmazva. A 2. és 3. ábra lapos elektródáknak egy (P) kamrában vagy csatornában való váltakozó elrendezését tünteti föl. Ez esetben az (A') elektródák egész fölületükön sírnák, a (C') elektródák pedig egész fölületükön érdesek vagy bolyhosak. Az előbbieket (a) rudak hordják, melyek (a') síneken nyugosznak, míg a bolyhos elektródák (c) horgok segélyével (c') rudakra vannak függesztve, melyeket a (P) kamrán kiéül elrendezett (Q) szigetelők tartanak. A 3. ábra szerint a (c') rudat egy szigetelő (h) henger veszi körül, melyen keresztül tiszta gáz vezethető a kamrába, hogy a szigetelés a rajta összegyűlő lerakodások folytán, át ne töressék. Rendes körülmények között nem sokat számít, vájjon az érdes fölületek pozitivok vagy negativok-e és ennélfogva mindkét elektródán úgy sima, mint érdes fölületeket is lehet egymással kombinálni, föltéve, hogy az egyik elektróda sima részei a másik elektróda érdes részeivel állnak szemben. Ilyen berendezés a 4. ábrán van föltüntetve, hol az (A2) elektródák az egyik jelű, az (A3) elektródák pedig a másik jelű polaritással bírnak. A nyilak a gáznak és a lebegő részecskéknek áramlását mutatják általánosságban. A találmány továbbá sokfázisú áramok alkalmazására is kiterjeszthető és amellett úgy egy, mint többfázisú áramköröknél is minden fázissal kontaktus létesíthető a fázis minden változásakor, ahol a kontaktusok periódusait úgy választjuk meg, hogy azok a feszültségi hullámhegyek csúcsait födjék. A szóban forgó műveleteknél célszerű, azonban nem okvetlenül szükséges, lapos hullámokat létesíteni. Az egyes fázisok egymásra következő kontaktusai között elmúló hosszú idő a berendezést az elektródák közötti állandó fényívek káros hatásától eredményesen megvédi. Az 5. ábra a keféknek és kontaktusoknak azon esetben való elrendezését tünteti föl, midőn a háromfázisú áram mind a három fázisának mindkét hullámoldala föl van használva. Az 1. ábra szerinti (K) agyat itt három (KI, K2, K3) tárcsa helyettesíti, melyek mindegyike négy, a kerületből kiálló (k'), illetve (k2 és k3) fémkontaktussal van ellátva. Ezen kontaktusok az (sl, s2, s3) kefékkel jönnek érintkezésbe és így a háromfázisú (e, f, g) áramkört bizonyos időközökben a lecsapó elektródákhoz vezető (m, n) sodronyokkal kötik össze. A rajzon a tárcsák nagyobb világosság kedvéért különböző nagyoknak vannak föltüntetve, azonban a valóságban ezen tárcsák egyenlő nagyok is lehetnek. Az 1. és 5. ábrán a váltóáramnak a tárcsák minden körülfordulása alatt, két teljes ciklusa van föltételezve, azonban a kefék és kontaktusok alkalmas elrendezésével a fordulatok és ciklusok között más viszonyok is létesíthetők. Az elektródák feszültsége azon pillanatok között, melyekben a magas feszültségű áramkörrel kontaktus létesül, egyfelől a gázon keresztül történő kisülésük és egyéb kiáramlásuk mértékétől, másfelől pedig a rendszer elektromos kapacitásától függ. Hogy ez utóbbit fokozzuk és ezáltal az elektródák közötti magas feszültség állandó fenntartását elősegítsük, szükség esetén az elektródákkal párhuzamosan elektromos fölvevő szerkezetet, pl. magas feszültségű és csekély kapacitású gyújtőtelepet, vagy mint az 1. ábra mutatja, elektrosztatikus kondenzátort kapcsolhatunk, ámbár a leírt kivitelekben foganasított elektródák már magukban is jelentékeny kapacitással bírnak. A magas feszültségű áramkörnek a transzformátortól jövő egyik ágát, mint az 1. áb-