44898. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű mótorkocsik számára

Megjelent 1909. évi április iió 21-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 44898. szám. XX/a/2. OSZTÁLY Hajtómű mótorkocsik számára LATZEL JÓZSEF MÉRNÖK LONDONBAN. Pótszabadalom a 42065. számú szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1908 március hó 6-ika. Elsőbbsége 1907 október hó 31-ike. Jelen találmány jtárgya a 42065. l.-sz. szabadalom által védett, motorkocsikhoz való hajtómű további kiképzése, melynél a két hajtott kocsikerék szilárdan álló üre­ges tengely végén van ágyazva, amelyen az, egyik kerék hajtótengelye át van ve­zetve. A 42065. sz. szabadalomban védett hajtóműnél a kiegyenlítő kerékmű az, egyik oldalon az egyik kocsikerék és a hordrúgó között van elrendezve. Jelen találmány értelmében ;a kiegyen­lítő kerékmű az illető kocsikerék külső ol­dalán vagy annak agyában van elrendezve, hogy jobban hozzáférhető legyen vagy hogy a kocsikerék és a kocsirúgó között lévő távolság ne legyen oly nagy, mint amilyen­nek a 42065. ;sz,ámú szabadalom szerint kell lenni. A mellékelt rajzban az 1. ábrán a kiegyenlítő kerékműnek a kocsikerék külső oldalán való elrendezését metszetben mutattuk be, a 2—3. ábrákon két különböző foganatosí­tás! alakban a kiegyenlítő kerékműnek az egyik kocsikerék agyában való elrendezése van föltüntetve. Az 1. ábra szerint az (m) hüvely a köz­pontos (f) kerékkel, a (g) kerékagy a köz­pontos (e) kerékkel és az (1) lánckeréknek a kocsiagyon átvezetett (q) hüvelye a ki­egyenlítő kerékmű körülfutó kerekeinek (ej tartójával van ellátva. Látni lehet, hogy az (m) hüvely el is maradhat, ha a központos (f) kereket a (h) csőtengely megfelelő rövidítése mellett l közvetlenül a (j) tengelyre ékeljük. Lehet a (q) hüvelyt az, (m) hüvelybe vagy az utóbbit a (q) hüvelybe benyúlóan meghoszr szabbítani, hogy az esetben, ha golyós csapágyak alkalmaz,tatnak, csak két go­lyós csapágy is elegendő legyen; az, első esetben pl. a (q) hüvelyt két golyóscsap­ágyon és az (m) hüvelyt közönséges csap­ággyal a (g) hüvelyen lehet ágyazni. A 2. és 3. ábrákon föltüntetett fogana­tosítási alakoknál a kiegyenlítő kerékmű magában a kerékagyban van elrendezve. A 2. ábrán látható elrendezés értelmében az (m) hüvely a kerékagy egyik oldalán van átvezetve és az (f) központos kereket tartja, míg az (1) lánckeréknek a kerék­agy másik oldalán átvezetett (q) hüvelye a kiegyenlítő kerékmű körül futó kerekei­nek (c) tartóját tartja. A (q) hüvely az (m) hüvelybe 1 benyúlóan hosszabbítható meg (2. ábra), vagy pedig az (m) hüvely

Next

/
Oldalképek
Tartalom