44865. lajstromszámú szabadalom • Vasbetonpózna elektromos vezetékek stb. számára

Megjelent 1909. évi április hó 20 án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 44865. szám. XVII/d. OSZTÁLY. Vasbetonpózna elektromos vezetékek stb. számára. WOLLE RUDOLF KERESKEDŐ LEIPZIGBEN. A bejelentés napja 1908 április hó 13-ika. Jelen találmány erős és gyönge áramú vezetékek stb. számára való vasbetonpóznára vonatkozik és a találmány abban áll, hogy a pózna négyszögletes, négyzetalakú vagy más prizmatikus keresztmetszet tel bír és a hossziszélekkel vagy oldalakkal a legnagyobb igénybevétel irányában van elrendezve. Az ily módon kiképezett és elrendezett póznák a körkéresztmetszetű póznákkal szemben azzal az előnnyel bírnak, hogy ugyanazon ellenállóképesség mellett az igénybevétellel szemben kevesebb anyagot kívánnak, tehát könnyebbek és olcsóbbak, mint a körkeresztmetszetű póznák. A vasbetét a pózna nyomásr vagy húzászónájában, tehát a pózna legkülsőbb rétegeiben van elrendezve és a pózna a középső, EZdiZ Bi közömbös zónában nyílásokkal lehet ellátva. Ennek célja az, hogy még több anyagot takarítsunk meg és így a póznát az igénybevételekkel szemben való gyöngítés nélkül olcsóbbá és könnyebbé tegyük. A nyílások továbbá lehetővé teszik, hogy a póznát különleges segédeszközök hasznár lata nélkül megmásahassuk. Egy négyszögletes: vagy hasonló alakú keresztmetszettel és hosszoldalán nyílásokkal biró pózna azonban mindenekelőtt azzal az előnnyel is bír, hogy a szélnyomásnak kisebb támadófölületet nyújt, minthogy a pózna egyrészt keskeny és másrészt a szél a nyílásokon átléphet. A mellékelt rajzon a póznának több példaképem kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra egy négyszögletes pózna távlati képe; a 2. ábra egy szintén négyszögletes pózna távlati képe, mely azonban más: vasbetéttel bír; a 3. ábra egy háromsízögletes pózna oldalnézete; a 4. és 5. ábra egy inégyzetkeresztmetszetű és egy elliptikus vaigy oválsaerű pózna távlati képe; a 6. ábra egy elliptikusi, részben lelapított oldalakkal bíró pózna távlati képe; a 7—10. ábrák a 2. ábra A—B, a 3. ábra C—D, a 4. ábra E—F és a 6. ábra G—H vonala szerinti keresztmetszeteket mutatják. A vasbetét, mint (azt az 1. ábra mutatja, (a) rudakból vagy sínekből állhat, melyek a pózna nyomó- vagy húzó zónájában vannak elrendezve és a pózna hosszirányában egyenesen vannak vezetve és alkalmas távolságokban (b) kengyelek által egymással összekötve, vagy le-