44835. lajstromszámú szabadalom • Ívlámpa
- 2 — 5. és 6. ábrán pedig azt mutatjuk be, hogy | a szénrudak nemcsak vízszintes irányban, | mint az 1. ábrán, hanem rézsútosan fölfelé vagy lefelé állva is elhelyezhetők. Az égő lámpánál az ívfény azon elektromágneses hatás folytán, melyet Benischke «Die wissenschaftlichen Grundlagen der Elektrotechnik Berlin 1907» című művének 116. oldalán tárgyalt, állandóan a szénrudak végén marad, tehát nem fut közéjük. Az 1. ábrán látható függélyes metszeten az (a) pozitiv és (b) negatív szén a (c) és (d) tartókba el uem mozgathatóan vannak szorítva, mely tartókat egymástól az (e) rész izolálja. A (h) üvegharanggal elzárt lámpában az elsővel azonosan elrendezett második, harmadik, és negyedik (a'), (b') szénpár is alkalmazható. A kezdeti fényív létesítésére az egyik vagy másik szénrudacska lengőn lehet elrendezve úgy, hogy a lámpa bekapcsolásakor a szenek szabad végeikkel érintkezhessenek és ennek megfelelően a végeknek ezután következő eltávolítása alkalmával fényív keletkezzék. E helyett azonban a 2. ábrán föltüntetett, csavaralakban meggörbített (1) kapcsolórúd is alkalmazható, mely az (m) és (n) csapok körül az (o) és (p) helytálló csapágyakban forog és kézzel vagy elektromágnessel a két szénvég közé vihető, hogy a szükséges érintkezés és az (1) rúd visszahúzása után a szénrudak között fényív keletkezzék. A 4 ábrán mindkét szénrudacska és a csavaralakú (1) rúd elülnézete látható. Az ábrából kitűnik, hogy ez a rúd a széudarabok akármilyen hosszánál a szénvégek közé fekhetik. A lámpa tehát akkor is bekap| csolható, ha a szénrudacskák már részben | elégtek. A csavaralakú (1) rúd helyett egyenes (k) rúd is alkalmazható (3. ábra.) A 3. ábrán lévő (1) pontozás a 2. ábra (1) rúdját tünteti föl lefejtésben, hogy látható legyen, hogy az (1) rúd a szénrudak bármely hoszszánál tényleg a szénrudacskák közé nyomul és az érintkezést létrehozza. Az 5. és 6. ábra minden további magyarázat nélkül megérthetők és, mint az már a bevezetésben említve volt, csak annak a megvilágítására szolgálnak, hogy a szénrudacskák nemcsak vízszintesen alkalmazhatók, mint az az 1. ábrán látható, hanem ferdén le vagy fölfelé is állhatnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos ívlámpa a külső áramkörrel csak az egyik végükön kapcsolt, egyazon idő alatt leégő, párhuzamos elektródákkal, azáltal jellemezve, hogy az elektródák a megvilágítandó fölülethez körülbelkl derékszögű síkban és ezen fölülethez párhuzamosan vagy rézsútosan olykép vannak elrendezve, hogy a pozitív szén a megvilágítandó fölülettől tekintve a negatív szénen valamivel túlnyúlik, azon célból, hogy a fény a megvilágítandó fölületre a szenek előretolása nélkül egyenlőn megmaradó vagy a szén i hosszánál lényegesen csekélyebb mér-I tékben változó távolságban vettessék. 2. Az 1. igényben védett ívlámpa foganatosítási alakja, jellemezve a csavarszerűen meggörbített, célszerűen a szénrudak fölső részén alkalmazott rúd által, mely a szabad ^zénvégeket a lámpa bekapcsolása alkalmával a fényív képzésére szükséges érintkezésbe hozza. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Badatetsten.
