44832. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habarcs készítésére alkalmas anyag előállítására a tiszta kaolin termelésénél keletkező hulladékanyagokból

Megjelent 1909. évi április hó 10-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 44832. szám. vill/a. OSZTÁLY. Eljárás habarcs készítésére alkalmas anyag előállítására a tiszta kaolin termelésénél keletkező hulladékanyagokból. LEMCKE EMIL KERESKEDŐ NÜRNBERGBEN. A bejelentés napja 1908 junius hó 10-ike. Elsőbbsége 1906 december hó 4-ike. Tiszta kaolint majdnem kizárólag alluviálás eredetű kaolin településekből termelt anyag mosásával állítunk elő és a kivetett eljárás lényegében véve abban áll, hogy a nyers koalinban levő teljesen elmállott földpátot a hozzákevert nagy mennyiségű, csak félig elmállott földpáttól, valamint kvarcszemektől, továbbá a réteg geologiai keletkezésének megfelelő más idegen anyagoktól eltávolítjuk. Az elválasztást iszapolás útján ismert módon végezzük és a főtörekvés inkább a termelés gyorsítására, mint a fertőzményekből keletkező melléktermékek teljes megtisztítására irányul. Eme melléktermékeket eddig habarcs készítésére csak a habarcs szilárdságának csökkentése mellett lehetett fölhasználni, amennyiben a habarcs szilárdságára a ki nem mosott kaolin igen káros befolyást gyakorol. Ezek a melléktermékek (melyek egyébként gyakran igen szép szemcsézést mutatnak és félig elmállott kettős alumínium szilikátból, tehát fehér lukacsos szemcsékből és sötétebb kvarcszemekből állanak) különösen a modern homlokzat vakolás előállítására használhatók annyival inkább, mert az akként előállított cementhabarcsnak az a jó tulajdonsága, hogy bár jól köt le, mégis kissé lyukacsos marad és így az építési hygienia egyik legfontosabb követelményének is megfelel, amennyiben a levegőt igen jól átereszti. Hogy azonban a habarcs kellő szilárdságát biztosítsuk, a kaolin minden legkisebb részét el kell a hátramaradt melléktermékből távolítani. Ez a találmány lényege. Ezt a célt azonban a legintenzívebb mosással sem lehet elérni, mert zavaros tejszerű mosóvíz a mellékterméket képező homok minden szemét igen vékony kaolinréteggel burkolja be és így meggátolja, hogy a homok a kaolintól teljesen megtisztuljon. Elérhetjük azonban ezt a célt, ha a homokot erősen fölhevítjük és azután centrifugáljuk, forgódobokban kezeljük stb. és egyidejűleg az ekkor leválló kaolinpor kifúvására a homokban levegőáramot hajtunk át. Ez képezi találmányunk lényeges újdonságát. Az ekként kezelt homokhabarcs, főleg pedig hidraulikusan lekötő anyag előállítására igen alkalmas és a tapasztalat; azt igazolta, hogy az ily homokból előállított habarccsal igen kedvező dekoratív hatásokat lehet elérni, ezenkívül pedig a levegő