44776. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus kalapács
— 3 Annak elérésére, hogy az (x) szelep a következő munkalökethez való állásba visszahozassák (2. ábra), a (11) csatorna előre felé meg van hosszabbítva és az (a) hengerfalban egy (13b) kibocsátó nyílással van ellátva. Ez a (13b) kibocsátó nyílás a (b) dugattyú visszakozó löketének végénél szabaddá válik és a nagynyomású levegő, mely előbb bevezettetett, hogy a szelep (12) nagy fölületére hathasson, kiáramlik az (a) belső hengerbe úgy, hogy az (x) szelep (12) fölületén oly nyomáscsökkenés áll be, hogy az állandóan a kis (2) fölületére ható nagynyomású levegő az (x) szelepet abba az állásba mozgathatja, mely a 2. ábrán van föltüntetve, miáltal a munkalöket és a visszakozó löket ismétlődik. A pneumatikus kalapács önműködően kezd dolgozni, ha különböző nyomású levegő vezettetik be az (s, s) nyílásokon át, ha a dugattyú az 1. ábrán látható helyzetben és az (x) szelep a 2. ábrán föltüntetett helyzetben van. A nagynyomású levegő azután körüljárja a (b) dugattyú gyűrűalakú (c) hornyát és a (11) csatornán át az (x) szelep (12) mellső, vagyis nagyobb fölületéhez vezettetik úgy, hogy a szelep az í. ábrán föltüntetett állásba mozgattatik, hogy a kisnyomású levegő a visszakozó löket előidézésére bevezettessék. Ha (b) dugattyú a munkalöket számára a 2. ábra szerinti helyzetben, az (x) szelep pedig az 1. ábrán föltüntetett helyzetben van, akkor a nagynyomású levegő, mely állandóan a (z) kisebb fölületre hat és az (s) szelepen bocsáttatik be, az (x) szelepet a 2. ábra szerinti helyes állásba visszamozgatja. kz 1. és 2. ábrán bemutatott pneumatikus kalapácsnál a nagynyomású levegő az egész munkalöket alatt vezettetik a dugattyú mögé. Lehet azonban oly szerveket alkalmazni, mint a 3. ós 4. ábrán látható, melyek a nagynyomású levegő beömlését megszakítják, ha a dugattyú löketének egy részét már megtette és a löket hátralévő részét a dugattyú odavezetett levegő expanziója közben teszi meg. Ennek lehetővé tételére egy (15) expenziótolókával ellátott (i) szelep nyer alkalmazást, mely expanzió- l tolóka azonos (15a) és (15b) nyomófölületekkel bíró fémgyűrűből áll és mely belül egy (16) gyűrűalakú horonnyal bír. A (15) tolóka légmentesen tolható el a tükréh, mely a szelepházon van kiképezve (3. és 4. ábra). A (15) tolóka a (15b) fölületére állandóan hat a (13) csatornából jövő kis nyomású levegő. Mint a 4. ábrából látható az (x) szelep a nagynyomású levegő hatása alatt előre mozgott, mély állandóan a (z) kis fölületre hat és a (15) tolóka a kis nyomású levegő nyomása alatt szintén előre mozgott. A nagynyomású levegő most a (3, 4) csatornákból az (5a) horonyhoz vezettetik és a (20) csatornán vagy csatornákon át a (15) expanziótolóka (16) hornyához, továbbá a (21) csatornán vagy csatornákon át a (22) csatornákba. Innen a levegő a (h) tárcsában kiképzett (23) nyílásokon át a (b) dugattyú hátsó oldalára ömlik. Ha a dugattyú munkalöketének felét vagy más előre megállapított részét megtette, a hengerfalban kiképezett (17) nyílást a (b) dugattyú megnyitja, mint az a 3, ábrán látható és nagynyomású levegő a dugattyú mögött a (12) csatornába ömlik és a (h) tárcsában,kiképezett (19) csatornán át a (15) expanziótolóka (15a) mellső nyomófolületéhez vezettetik úgy, hogy a tolóka a (15b) fölületre ható kis nyomású levegő ellenében hátrafelé mozgattatik és az expanziótoloka a 3. ábrán föltüntetett helyzetbe jut. Ezen a módon a nagy nyomású levegőnek a (b) dugattyú hátsó oldalára való vezetése megszakittatik. A löket hátralévő részét a nagynyomású : levegő expanzióhatása fejezi be. Az előbbi löketből a (b) dugattyú mellső oldalán visszamaradó levegő a (7) csatornán át a szabadba puffog ki és pedig a (9) kibocsátó nyíláson át, mint ez az 1. és 2. ábrán bemutatott kiviteli alaknál fentebb említve lőn. A visszakozó löket előidézésére az (x) szelep hátrafelé mozgattatik és pedig abba az állásba, mely a 3. ábrán van föltüntetve. Ez a nagynyomású levegő segélyével történik, mely a szelep mellső oldalán a (12) nagy fölületre hat. Erre a l kisnyomású levegő a (13) csatornán át a
