44753. lajstromszámú szabadalom • Lengő hengerrel bíró erőgép

tengely van ágyazva, másik végén pedig egy henger- vagy gömbalakú tömítőfölület van kiképezve, melyen a hajtóközeg be- és elvezetésére szolgáló csatornák torkollanak ki. Az (I) tengely könyökéhez közvetlenül kapcsolódik a (B) dugattyú, mely a kétoldalt nyitott (H) hengerben ide-oda mozog. A (B) dugattyúnak az (í) tengely felé fordult végén egy csapágy van alkalmazva, melynek (M) csapágycsészéi az (I) tengely fórgattyúcsapját fogják körül, míg a (B) dugattyú másik vége az (A) állvány tömítőfölületének megfelelő henger- és gömbfölület alakú úgy, hogy mikor a jobboldali holfcpontállásában eme fölülethez lehetőleg közel jut, a (H) hengerben levő káros teret minimálissá teszi. A (H) hengernek az (I) tengely felé fordult végén kivágásai vannak (1. az 1. és 3. ábrát), melyeken az (I) tengely forgattyúcsapjai és az (M) csapágycsészék átmehetnek és melyek egyúttal gömbalakú tömítőfölületek esetében a (H) hengernek hosszanti tengelye körül való elfordulását is meggátolják. A (H) henger másik végén egy karima van kiképezve, melynek henger-vagy gömbalakú tömítőfölülete van, ez a fölület pontosan hozzásimul az (A) állványon kiképezett tömítőfelülethez és egyrészt a henger belsejét zárja el, másrészt pedig a hajtóközegriek a (C) és (F) csatornákon át történő be- és kiáramlását szabályozza. A hengernek a gömb- vagy hengeralakú tötömítőfölület tengelyébe eső lengéstengelyét két (G) csap (2. és 4. ábra) képezi, melyek csapágyakba forgathatóan vannak ágyazva. Eme csapágyak a (D) tekercsrúgók hatása alatt állanak, melyek másik végeikkel az (A) gépállvány ütközőire fekszenek. Ha a (H) henger falait fűteni kell (pl. ha a leírt gépet gőzgép gyanánt használjuk) vagy pedig fűteni kell (ha az gázgép gyanánt szerepel), a fűtő- vagy hűtőpalástot a 4. ábra szerint rendezhetjük el, mikor az ezt képező (L) üreg a henger tömítőfelületén kiképzett (N) nyílások segélyével a gépállványban kiképzett és a fűtő- vagy hűtőközeg be- és elvezetésére szolgáló (P) csatornákkal kapcsolódhatik. Ezek a (P) csatornák a (H) henger lengéssíkjának két oldalán egymással párhuzamosan vannak elrendezve és oly hosszúak, hogy a (P) csatornák az (L) üreggel a lengőhenger bármely helyzeténél közlekednek. Továbbá előnye az új gépnek az, hogy részeit könnyen lehet akként méretezni, hogy a tömegnyomatékokat igen tökéletesen kiküszöböljük. Ha a viszonyokat helyesen választjuk meg, a tömegnyomatékok hatása annyira csökkenthető, hogy a (D) rúgókra átvitt erők elenyészően kicsinyek és a gép kiilönala pozás nélkül járatható. Még kedvezőbb a tömegkiegyenlítés, ha két egymással szemben 180°-kal elforgatott vagy ha több hengert alkalmazunk. SZABADALMI IGÉNYEK. . 1. Lengőhengerrel bíró erőgép, azáltal jellemezve, hogy az (I) gépforgattyúval közvetlenül csuklósan kapcsolt (B) dugattyú két oldalt nyitott (H) hengerben mozog ide-oda, melynek az (I) forgattyútól elfordult vége a hengerfalakon túlérő, henger- vagy gömbalakú tömítőföl illettel van ellátva és eme fölületével a gépállvány hasonló föiületére fekszik úgy, hogy a (H) henger a forgattyútengellyel párhuzamos tengely körül leng, mely a gömb- vagy hengeralakú tömítőfölületek tengelyével esik össze. 2. Az 1. alatt védett erőgép foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a gép hajtóközegének be-és elvezetésére szolgáló (C) és (P) vezetékek a gépállványon kiképzett tömítőfölületből torkollanak ki, mig a megfelelő, a lengő (H) hengeren kiképzett tömítőfelület a hajtóközeg be-és kiáramlását elzáró és vezérlőtag gyanánt szerepel. 3. Az 1. és 2. alatt védett erőgép foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a lengő (H) hengert (D) rúgók szorítják a gépállványoa kiképezett tömítőfölületre mely rúgók a (H) henger lengéssíkjában elrendezett (G) csapokra hatnak és oly erősek, hogy a (H) henger hosszanti irányába föllépő szabad erők fölvételére szolgálnak. 4. Az 1—3. alatt védett erőgép foganato-