44750. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés belső elégetésű erőgépeknél a tüzelőanyag szétporlasztására és bevezetésére

rűs tér kibocsátó keresztmetszete az alkalmazandó, többé-kevésbbé sűrűn folyó tüzelőanyag milyensége szerint nagyobbítható vagy kisebbíthető. A (c) térben, valamint a (d) légtérben is nagyobb nyomású sűrített levegő van, mint amilyen a henger kompressziónyomásának megfelel. Ha tehát a tüzelőanyag (v) szelepét megnyitjuk, akkor a tüzelőanyag, mely a (v) szelep megnyitása előtt rövid idővel szívatott be a fc) térbe, a (c) és (d) térben uralkodó túlnyomás folytán a hengerbe áramlik, mimellett a csupán levegőtől átáramolt (d) tér kibocsátó keresztmetszete az alkalmazandó tüzelőanyag természete szerint szintén megváltoztatható. Az elmondottakból kitűnik, hogy a tüzelőanyag mindig ugyanazon pillanatban lép be a (v) szelep megnyitása után a hengerbe, tekintet nélkül arra, hogy a (c) térben nagy vagy kis mennyiségű tüzelőanyag van-e jelen. Továbbá az is könnyen belátható, hogy a tüzelőanyag nem egyedül, hanem a (d) téren átáramló levegővel keveredve lép a hengerbe. A találmány lényegét éppen a levegőnek és tüzelőanyagnak a külön (c) és (d) terekből ugyanazon levegő-túlnyomás mellett való egyidejű bevezetése képezi. A találmány szerinti porlasztó a bevezető eljárásnak még az a további lényeges előnye is van, hogy a piszok összegyűlése, mint az az ismeretes porlasztóknál előfordul, teljesen el van kerülve. Azon körülmény, hogy a tüzelőanyag számára a legrövidebb út van henger belseje felé előírva és a tüzelőanyagnak nem kell, mint a rostás vagy lemezes porlasztóknál, számos akadályon átáramolnia, ami a piszok összegyűlését egyenesen elősegíti, a legtökéletesebb módon biztosítjaapiszokképződés megakadályozását. Míg az 1. ábra szerint a (c) tér, melybe a tüzelőanyag szivatik, a (b) hüvely belsejében foglal helyet, addig a 2. ábra szerint a (c) tér a (b) hüvelyen kívül van. Az alkalmazandó tüzelőanyag természete szerint az egyik vagy másik kivitel választható, azonban elvileg mindkét kivitel egyforma. A 3. ábra oly berendezést mutat, melynél a tüzelőanyag nem fölülről lefelé, hanem megfordítva, vagyis alulról fölfelé vezettetik a henger belsejébe. A találmány szerinti bevezetési mód különben a 3. ábrából is minden további magyarázat nélkül megérthető. A (c) tér tüzelőanyaggal telik meg és a túlnyomás a tüzelőanyagot a (c) téren, a levegőt pedig a (d) téren keresztül az elégető hengerbe hajtja. A (c) és (d) terek kibocsátó nyílásai a beállítható (b) és (a) hüvelyek segélyével vehetők különböző nagyokra. Higan folyó tüzelőanyagoknál a (c) gyűrűs tér torkolatát igen csekélyre, kb. néhány tized milliméterre vesszük, mig sűrűn folyó tüzelőanyagok esetében a nyílások megfelelően nagyobbíthatok. Megjegyzendő még, hogy az idő üzemközben oly csekély, hogy a (c) gyűrűs térben lévő tüzelőanyagoknak a torkolaton keresztül lefelé való szivárgása nem fordulhat elő. A 4. ábra egy további kivitelt tüntet föl, metynél a tüzelőanyag számára a szelep gyűrűs tere mellett egy (cl) kamra van elrendezve. A találmány lényege itt is minden nehézség nélkül fölismerhető. A (d) és (c) térben egyenlő nyomás uralkodik, melynek hatása alatt a (v) szelep megnyitása alkalmával a (d) tér torkolatán át levegő, a (c) tér torkolatán át pedig ugyanakkor tüzelőanyag lép a hengerbe. Ez utóbbi berendezés különösen ott alkalmazható, ahol a tüzelőanyag szelepe nem függélyesen, hanem rézsútosan van elrendezve, mely esetben az 1—3. ábrák szerinti kivitelek nem használhatók minden változtatás nélkül. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás belső elégetésű erőgépeknél, melyeknél a tüzelőanyag és a levegő külön komprimáltatik, a tüzelőanyag szétporlasztására és bevezetésére, jellemezve azáltal, hogy a tüzelőanyagot és levegőt külön terekben ugyanazon légnyomás alatt tartjuk és a szelep megnyitása alkalmával a tüzelőanyagot és levegőt egymással keveredve, egyidejűleg nyomjuk a hengerbe. 2. Berendezés az 1. igényponthan védett eljárás végrehajtására, jellemezve azáltal, hogy a tüzelőanyag (v) szelepét két (a és b) hüvely veszi körül, melyek