44745. lajstromszámú szabadalom • Gépfegyver

- 10 -csapódik és (f9) toldata az (M5) toldatot a 86. és 88. ábrán föltüntetett helyzetbe lendíti. Az adogató és ezzel együtt az (M2) kar a 83. és 84. ábrán teljes vonaliakkal rajzolt helyzetbe leng, Jmelyben az (M3) sarok az (0) töltényszalag (ol) lyukainak egyikébe lép és a töltényszalagot előrevezetheti, ha ez az ellentétes irányban lenge t-tetik vagy a 84. ábrán pontozott vonalakkal rajzolt középső helyzetbe kerül. A töltényszalag előrevezetése az (M4) toldatnak a dugattyú (flO) felületével való érintkezése által történik, mely fölület a toldatba ütközik, mihelyt, a dugattyú az elsütés után hátramozog. Az (M4) és (M5) toldatoknak az (f9, flO) fölületekkel való érintkezése a 64. és 65. ábrában vázlatosan van föltüntetve. Látható, hogy az (adogató elreteszelés gyanánt hat, míg' kézizel vagy egy töltényszalag bevezetése által f ölemeltetik és hogy az (N) rúgó az adosg&tiót ebbe az elreteszelő helyzetbe igyekszik hozni és hogy továbbá a rúgó ütközőt képez, hogy a töltényszalag hatracsapódását megakadályozza, j Egy részben elhasznált szalag* eltávolítá- 1 sára csak az adogatót íkell kézzel kissé fölemelni. Ezáltal nemcsak az (M3) sarok kerül érintkezésen jkívül a töltényszalaggal, hanem az (N) rúgó (N2) szárnya is, mire a tölténysizalag kiemelhető. Az összeállítás céljára az adogató (m8)nál ki van vágva (83—85. ábrák), hogy az adogató az (R) töltőcsatorna (r6) pofái (22., 73. ábra) között (átléphessen, mely helyzet a 84. ábrában pontozottan van jelölve. Ha ezután az adogató jobbra forgattatik, mint ez a 84. ábrában jelölve van, akkor helyzetében tartatik. A töltények a (CO) nyelv (1., 5., 11., 19. ábra) segélyével húzatnak ki egymásután a szalagból, mely nyelv a szalag alsó oldala és a töltények között kiugrik, mimellett a szalag szélei a hüvely (r5) ve- ! zetékei (22—24. ábrák) között futnak és j a töltények a 6. és 31. ábrán pontozottan rajzolt helyzetbe esnek, mire a töltények feje a (G) zárolótest orra által érintetik j és a töltény eltereltetik, amennyiben az j (E) zárolócsavaranya (cl2) és (a7) fölületeibe ütközik, hogy az (a) töltőűrbe kerüljön, melyben ismert módoirelőre vezettetik. A cső és a töltőűr, valamint a dugattyúnak közvetlenül ez előtt fekvő része és mellső vége a kétrészű (S) köpennyel (la., 2a., 92—94. ábrák) van körülvéve, mely (s) lyukakkal ellátott vékony fémbádogból áll. A köpeny mindkét része egy (sl) bordával van ellátva, mely a (C) hüvely megfelelő (c21) peremébe lép be (95. ábra). A hüvely (c22)-nél ki van vágva, hogy a köpeny fölhelyezhető legyen. Minthogy az (sl) bordákat tartó végek szétágaznak, ennek folytán p végek a (c21) peremekbe való helyezésnél egymáshoz közelittetnek és erősen a csőhöz szoríttatnak. A végek helyzetét az (Sl) csap (94. ábra) biztosítja* melynek csavarmenettel ellátott (s2) vége az (S2) csavaranyát tartja. A csavaranya rugalmas (S3) nyelvvel van ellátva, mely a csavaranyával egy ^arabban készült (s3) kampón túlnyúlik. Az (Sl) csap másik vége hasonló biztosítással van ellátva, vagy (S4) fejet tarthat, mely (s4) sarokkal bír, hogy a köpeny oldalához hozzáfeküdjék; ez az (S4) fej szintén (s3) kampóval és egy rugalmas (S3) nyelvvel van ellátva. Az összeállítás céljára w egyik fej a csappal egy darabban készül és a másik a csapra csavar tátik; szükség esetén azonban mindkét fej a fejre csavarható. Az (s3) kampók az (S3) rúgónyelvekkel együtt .arra szolgálnak, hogy a (T) támaszokat a használaton kívüli helyzetben tartsák, mint ezt az la., és 2a. ábra mutatja. A támaszok mellső vége egyetemes csukló segélyével egy, a csövet körülvevő (TI) hüvelyen van megerősítve. A támaszok (T2) talpakkal vannak ellátva, melyek a (tl) csúcsból, a (t2) peremből, golyóból és a támaszban lévő (t) határolócsap alatt elrendezett (t3) karmantyúból állnak (69. és 70. ábra). A fegyver következőképen működik: Tegyük föl, hogy a (G) zárolótest es az (F) dugattyú a zároló zárt helyzetében az 5. és 5a. ábra szerinti mellső helyzetét foglalja el, továbbá hogy a (J) feszítő biz-