44732. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyújtott fémből való betéttel ellátott üreges testeknek plasztikus masszából való előállítására

HeKjeleTit 1909. évi március lió 29-én. MAGY. jü^ KIR. SZABADALMI jfitf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 44732 szám. V/e/i. OSZTÁLY. Eljárás nyújtott fémből való betéttel ellátott üreges testeknek plasztikus masszából való előállítására. RENTZSCH HERMANN ELEKTROTECHNIKUS MEISSENBEN. Pótszabadalom a 41712. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja 1907 március hó 26-ika. Mint a 41712. számú törzsszabadalomban ; leíratott, üreges testeknek plasztikus masz- j szából formában való hajlítás által történő | előállításánál a kész test ellenállóképességének növelése céljából nyújtott fémből álló betétet alkalmazunk. Ezen betét a közönséges lapos sodronyfonatból vagy efféléből álló betétet lényegesen fölülmúlja, mert a ; fal masszájába úgy kifelé, mint befelé mélyebben hatol be, amiáltal az anyag és a betét egymáshoz jobban erősíttetnek. Ezen előnyök elérésére azonban szükséges, hogy a nyújtott fém megfelelően helyeztessék el. Először is a nyújtott fémet oly módon kell csőalakba hozni, hogy a hurkok hossziránya, mely tudvalevőleg a nyújtás irányára merőleges, a cső hosszirányába essék, mert a nyújtott fém ezen irányban a legnagyobb hajlítási és húzási szilárdsággal bír. A csőformában azonban a nyújtott fém szárai szélességi irányukkal nem kerülnek a csőtengelyhez sugárirányba, hanem oly helyzetbe jutnak, mely a cső testének sugarával körülbelül 30° szöget képez. Mint a következő megfontolásokból kitűnik, legnagyobb mértékben lényeges, hogy a nyújtott fémbetéttel ellátott csöforma szá| mára milyen forgást irányt válasszunk. I A mellékelt rajz 1. ábráján a köralakú (A) sík van föltüntetve, mely a forma keresztmetszetének felel meg. Tegyük föl, hogy a körsík a (B) középpont körül az (a) nyíl irányában forog. A körsíkon (b)-nél egy ; tömegrészecske van elhelyezve, mely a korsíkon szabadon mozoghat. Az elforgásnál a tömegréazecske ugyan a (B) középpont körül a körsíkkal azonos szögsebességgel igyekszik forogni, minthogy azonban a tömegrészecske a forgatott körsíkkal nincs mereven összekötve, annak fcrgási sebessége saját tömegének (tehetetlenségnek) és a súrlódásnak (légellenállásnak) hatása folytán a körsík megfelelő pontjához képest elmarad. Ha tehát a fölület egy bizonyos időben annyira elforgott, hogy a kerületen lévő (C) pont (Cl)-be jutott, a (b) tömegrészecske nem jut (b')-ig, hanem csak (b")-ig. Egyúttal a tömegrészecskére a centrifugális erő is hat és azt a körpályából kifelé igyekszik hajítani és pedig a (c) nyíl irányában. A lassítás és a centrifugális erő hatása folytán a tömegrészecske tényleg (c')-be kerül. A tömegrészecske a körsíkon a (d) görbe által ábrá-