44716. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kapcsolás vasúti kocsik számára

teszt a másik rész (c) ékének (b) nyílár sába tolhatja és a kapcsolást .létesítheti. Ha a kapcsolást oldani akarjuk, akkor a (g) lapot a 2. és 3. ábra telt vonásaival jelzett helyzetbe kell visszahoznunk. Hogy e célból ne kelljen a vágányok és a vasúti kocsik közé menni, az oldás az (11) és (12) rudak által működtethető, kellően alátámasztott (1) csavarorsó segélyével eszközölhető, melynek (13) karimája kapcsolás előtt a 3. ábrán pontozott vonalakkal jelzett helyzetbe kerül, a kapcsolás oldásakor pedig az (1) csavarorsó megfelelő forgatása által a (g) lapot maga előtt tolja s ezáltal az (a) reteszt a (c) ék (b) nyílásából kihúzza. Mikor a (g) lap a nyitott helyzetbe jutott, a (h) sín, melyet most már sem a (g) lap, sem a (j2) ferde síkra szoruló (k) orr nem emel [minthogy az orr a (j2) rész leszorítása után azon túlhaladt és azt kiengedte] eredeti helyzetébe sülyed vissza,, melyben széle a (g) lap fölső széle mögött van. Ha a kapcsolás oldása után új kapcsolást megakadályozni akarunk, tehát a szerkezetet hatálytalanná, óhajtjuk tenni, akkor elégséges az (1) rudat a (g). lap kimozgatása után kitolt helyzetében hagyni úgy, hogy az (13) karima megakadályozza a retesz mozgását (2. ábra). Az ütközőt az (m) rugók képezik (1. ábra), melyek az említett kapcsoló berendezések között a kocsira szerelt (n) rudakra csuklósan (és lenghetően erősített (nl, o) részekre vannak erősítve, melyek (p, pl) lapok közt f oroghatnak. A rugók a kapcsolószerkezet szekrényének (s) toldataira csuklósan szerelt (r) karok köré vannak csavarva. A kapcsoló működése különösen a 3. és 4. ábrákból tűnik ki. A 3. ábra az egyik kocsi kapcsolójának főbb részeit a kocsi homlokfalára merőleges nézetben, részben metszve tünteti föl, még pedig közvetlen a kapcsolás létesítése előtti helyzetben, mikor a másik kapcsoló (c) ékrésze már benn van a kamrában. Kapcsolás létesítése előtt az (1) rúd forgatása által azí (13) karimát a 2. ábrán jelzett helyzetből a 3. ábrabeli helyzetbehoztuk úgy, hogy már csak a (h) sín akadályozza a (g) lapot abban, hogy az (f) súly nyomása folytán az (a) reteszt betolja a (d) kamrába. Ha a két kapcsolandó kocsi Ütközik, mindegyik kapcsoló (c) ékrésze behatol a másik kapcsoló (d) kamrájába (3. ábra); közvetlen ezután mindkét kapcsoló (k) orra a másik kapcsoló (j2) ferde síkjához érve (4. lábra) azt leszorítja, miáltal a (j) emelő másik karj a az (i2) pecek segélyével a (h) sínt megemeli a 3. ábra szakgatott vonalú helyzetébe. Minthogy a (g) lapnak most már mi sem áll útjában, az (f) súlyt hordó (e) emelő (e2) karnyúlványa által a 13. ábrán szakgatott vonallal jelzett helyzetbe tolatik s a rája erősített (a) reteszt a (d) kamrába hatolt másik kapcsoló (c) ékrészének (b) nyílásába tolja (3. ábra szakgatott vonal) s ezáltal a kapcsolást létesíti. A kapcsolás mindkét kapcsolóban egyidejűleg s azonosan megy végbe. Az (a) reteszt az (f) súly biztosítja záró helyzetében. A kapcsolás oldására mindegyik kocsi (1) rúdjának forgatása által kell a reteszeket a korábban leírt módon a kamrákból visszahúzni. Hogy a kapcsoló részek a gyakorlatban előforduló magasságkülönbségek esetében is biztosan összef ogjanak, a szerkezet szekrényét képező ferde síkok a (t) hajlított toldatokkal vannak ellátva, melyek a (c) ékrészeket biztosan vezetik. Gondoskodás történt arról ;is, hogy a szerkezet függélyes és vízszintes irányban lenghessen és ezáltal a pálya egyenetlenségeit és görbületeit követhesse. E célból az (n) rudak az (nl) szemben végződnek s ebbe van helyezve a kapcsoló szerkezet szekrényének hátsó részén megerősített (q) csap, mely körül az egymásba fogó részek mozoghatnak. A rajzon föltüntetett foganatosítási alak egy egyetlen középső [kapcsolószerkeaetet tüntet föl. A szerkezet azonban a használatos rugós ütköizőkkel kapcsolatosan párosával is alkalmazható, mely esetben az (m) rugók és a megfelelő megerősítő részek elmaradhatnak.