44687. lajstromszámú szabadalom • Acetyléngázfejlesztő
serlegekkel ellátott (J2) szíj vagy hasonló van fektetve. A serlegek, mint ez a 9. ábra bal oldalán látható, célszerűen egyszerre töltetnek, mi mellett az anyag bevezetése a (J3) ajtón át történik \12. ábra). Minden serleg oly mennyiségő karbidot tartalmaz, amennyi ahnyi gáz fejlesztésére elegendő, hogy a gazométer megtöltessék. Megjegyzendő, hogy a (J2) szíj, ha egyenetlenül van terhelve, lefelé mozogni és telt serlegeit kiüríteni törekszik, mely törekvésében azonban rendesen rekesztő szerkezetek által meg van akadályozva addig, míg csak a gazométer megtöltése céljából a gázfejlesztőt működésbe nem kell hozni, azaz abba karbidot nem kell adagolrii. A rekesztő szerkezet az egyik, célszerűen az alsó (J12) vezető görgő tengelyére szilárdan ágyazott bütykös (J1B) kerékből áll, melynek ráerősítése céljából az illető tengely meg van hosszabbítva. A kerék forgását rendesen a (JB) zárókilincs megakadályozza, mely a kerék egyik fogába kapaszkodik. A kilincs a (J) szekrényen csuklóban van megerősítve. A gazométer vagy saját súlyának vagy segédsúlynak hatása alatt lesülyed és a gázt kihajtja.. A gazométerhez kívül van erősítve a*(B2) nyúlvány, mely úgy van elhelyezve és méretezve, hogy, ha a gazométerrel együtt lesülyed, a (J5) kilincsnek hátrafelé meghosszabbított karjába ütközik. Az ütközés eredménye, hogy a kilincs a kilincskerék fogai közül kiemeltetik, ami által a vezető korongok elforognak és a szíj elmozog. A (B2) nyúlvány és a (J5) kilincs karja között a kapcsolat azonban igen rövid ideig tart úgy, hogy a kilincs csakhamar ismét felszabadul és a (J13) kerék következő fogközébe beesik,, ami által a kereket és a vele összekötött többi részeket megállítja. A közben megtörtént elmozgás azonban elegendő arra, hogy a telt (J21) serlegek egyikét annyira elmozgassa, hogy az tartalmát az (A12) tölcsérbe üríthesse. A karbid egy-egyensúlyszelepre esik, mely csuklósan van megerősítve és rendes körülmények között az (Al) csövet a gáz kiszabadulása elől elzárja. A szelep továbbá a fölötte fekvő karbid átnedvesedését is meggátolja. A szelep a karbid súlya alatt kibillen, a karbid leesik, a szelep pedig a rajzon föltűntetett módon súly vagy rúgó hatása alatt zárul. A karbid az (A) tartály lejtős fenekén lecsúszik és a (C) szekrénybe jut, melyben a' gázfejlődés főrészében lefolyik. A gázfejlődés azonban rögtön megindul, mihelyt a karbid a vizbe esik úgy, hogy a gazojméterre kifejtett hatás rögtön föllép, a (B) tartály fölemelkedik és a (J5) emelőt elengedi. A (B) tartály vezető görgőkön jár, melyek a függélyes (D) rudakon futnak. A (D) rudak az egész berendezést tartó keretté vannak egyesítve. Hogy a gáznak az (Al)' bevezető csőből való kiáramlását amennyire csak lehet meggátoljuk, a cső alsó részén az (A15) eltérítő fölület van elrendezve, mely az (A) tartály alsó részébe-nyúl és a gázt annak közepe felé tereli. A karbid bomlásából származó maradék a (C) szekrényben iszapszerű üledék alakjában összegyűl és időről* időre eltávolítandó. Ezen v elfávolítást úgy kell eszközölni, hogy a gazométer működése meg ne szakittassék, azaz, hogy nyo másveszteség ne lépjen föl. Ezenkívül a tisztításnak a gazométerben levő víz vesztesége nélkül is kell véghezmenni, mert kísérletek azt mutatták, hogy a bizonyos ideig használt víz gázzal telítődik és a karbid oldható részei gyorsabban lépnek működésbe, mintha friss víz használtatnék. Ezen célok elérésére az (A41) nyakrészben tetszőleges szerkezetű (A3) elzáró szelepet alkalmazunk, mely zárt "állapotában lehetővé teszi, hogy a (C) szekrény tartalma a szeleppel biró (C5) kivezető csövön át kiüríttessék anélkül, hogy a fölül levő gazométer működésében akadályozva lenne. A (C5) cső elvezető csatornába torkolhat, ahol azonban az állandó elhelyezés hiánya ezt lehetetlenné teszi, a (C) szekrényt tisztítás céljából könnyen eltávolíthatóan rendezzük el. A (C8) búvó nyílás (1. ábra) az üledék eltávolítását szintén megkönnyíti. Hogy a (C) szekrényben tartalmazott karbid
