44671. lajstromszámú szabadalom • Egy vagy több részből álló síkfödém

- 8 -nyomó feszültség uralkodik, míg annak fölső oldala majdnem feszültség nélkül való. Egy-egy keresztmetszetben a feszültség körülbelül a 6. ábrán föltüntetett módon oszlik el; a födém nyomásvonala az 5. ábrán eredményvonallal jelzett egyenes, vonal. Ha a födém elkészítéséhez szükséges aláducolást eltávolítjuk és a födémet mozgó terhelésnek vetjük alá, akkor <a helyzet megváltozik. A mozgó teher bizonyos nagyságáig a vízszintes (H) nyomás mindaddig nem nő, míg csak ia tömböknek azon képessége, mely szerint nyomó fészültségeket fölvenni képesek, tart. Ha ezt a határt elértük, akkor a feszültség egy-egy keresztmetszetben a tartó közepén a 8. ábrán föltüntetett módon oszlik el és a nyomásvonal ugyanazon (H) nagyság számára görbe vonal (7. ábra). Ettől kezdve azonban a mozgó teher minden növekvése a vízszintes nyomás nagyobbodását vonja maga után és ennek folytán a kötővas további nyúlása elkerülhetetlen. A (3) kötővas és (7) habarcsburkolatának ezen nyúlása azonban igen lassan megy végbe, mert a tehernövelés folytán létesített vízszintes erők a sajátosan alakított burkolat folytán a kötővas egész hosszára oszlanak el és nemcsak annak végpontjait támadják. A (7) habarcsiburkolatban, valamint az (1) tömbök lalsó oldalán szakadások tehát csak igen későn lépnek föl. A határt az anyagok fizikai tulajdonságai szabják meig. A leírt rendszer szerint egyenes födémek úgy a leírt módon egyes műkövekből, mint nagyobb szerkezeti részekiből, pl. a támaszfölületek között ^egymás mellé he- > lyezett telt gerendákból állíthatók elő. Le- j het végül a födémet egészen betonból is önteni; a betonban keresztirányú recézésekkel ellátott hornyokat képezünk ki. Ha az öntött betonszerkezet teljesen megkeiményedett, a kötővasakat habarcsbevonatukkal a hornyokba helyezzük. Mindegyik szerkezetnél a szakadások képződése úgy a tulaj donképeni szerkezeti részekben, mint a vasbetétekben mindaddig elkerültetik, amíg ez az anyagok természete szerint lehetséges. A fönt leírt födémnél föltételeztük, hogy a tömbök eltolt (2) illesztésekkel rakatnak le. -Ez az elrendezés azonban oly födémek számára, melyek mind a négy oldalon alá vannak támasztva, melyeknek tethát két egymásra merőleges függélyes síkéban föllépő nyomatékokat kell fölvenniök, nem alkalmas, mert ily födémeknél a (3) kötővasakat mindkét sík irányában kellene behelyezni. Ily esetekben előnyösen a 9. ábrán föltüntetett betontömb használtatik, melynek segítségével könnyű, olcsó és erő© födémeket lehet előállítani, melyek egyetlen rétegből állnak és a kötővasak körül elrendezett, műkőszerűen megkemér nyedő burkolat segítségével a födém alsó oldalán nyomatékokat két egymásra függélyes síkban vehetnek föl. Az (1) tömbök alaplapjaicélszerűen négyzetalakú; a tömbök függélyes oldalaikon (9) fogakkal és (8) hornyokkal (9. ábra) vannak ellátva, melyek a fölső és alsó tömbfölületen váltakoznak, amennyiben a (9) fogak külső (10) felületei fölülről lefelé rézsútos irányban lefelé haladnak, míg a (8) hornyok (11) fenékfölülete fölülről lefelé, a tömbtől kifelé vezet. Ezáltal a tömb oldalán változó irányú, rézsútos (10, 11) fölületek keletkeznek, mielyek a tömb középső vízszintes (síkjában egymást keresztezik (9. ábra). A (10, 11) fölületek egymást a kövek fölső (13. ábra) vagy alsó éleiben is keresztezhetik. A kövek vagy tömbök olykép rakatnak össze, hogy mindkét irányban átmenő hér zagok képeztetnek (12. ábra), melyekbe |a [ (3), illetve (31) kötővasiak két egymásra I merőleges irányban behelyeztetnek és a fönt leírt módon meghúzatnak. A (7) habarcs az összes résekben atz 1—4. ábrán föltüntetett módon a kötővasak körül műkőszerűen megkeményedő, keresztirányban rer cézett burkolatot képez, mely a terhelés folytán föllépő vízszintes feszültségeket a födém alsó oldalán a (7) habarcsréteg és (1) kő között lévő tapadástól függetlenül, a kötővasak egész hosszára elosztja. A (10, 11) rézsútos (fölületek elrendezése folytán úgy pozitiv, mint negatív nyo-