44663. lajstromszámú szabadalom • Vasbetonfödém
egyes orrokból állhatnak. A például Va—1 in -nyi távolságokban elrendezett betongerendák a bordák távolságát megszabják és ezeket kölcsönösen meg is támasztják. A harántdarabokon kívül még szükséges két foefödőlemezt (b) és (c) jelöli. Az 1. ábrán a födém lehetséges kiviteli alakjainak egyike van föltüntetve, melynél á bordák vagy tartók egymástól közepes távolságban fekszenek. A fölső lemeznek emellett választott alakja — mely a burkolóvas alakjához hasonlít — mint ismeretes, igen hordképes ugy, hogy s a lemez kis vastagsága a gyakorlat összes követelményeinek meg fog felelni. A 3. és 4. ábra a födém oly alakját mutatja, melynél a bordák vagy tartók nagyobb távolságban fekszenek egymástól, amint éz kis terhek részére, például tetőszerkezetekinéi megengedhető; a 7. ábra különösen azt mutatja, hogy mily alakkal birhát a borda vagy tartó, ha utóbbi oly vastag, hogy á betonkeresztmetszetnek vasbetét által való gyengítése megengedhető. Az 5. és 6. ábra a födém egy további kiviteli alakját mutatja, mimellett a bordák vagy tartók egymástól kis távolságban fekszenek. E mellett a bordák, az önsúlyból származó feszültségek csökkentésére, fölső részükben meg vannak vastagítva. Ebben az esetben a csak néhány cm. széles gerendákat a bordák irányához párhuzamosan kell behelyezni és 90°-al el kell forgatni. Ennek lehetővé tételére a gerendák széles -ségének a bordák közötti távolságnál körülbelül J / 2 cm.-el kell keskenyebbnek lennie. A föltüntetett példánál elegendő, ha a fölső burkolást is egyszerű lemez képezi, azonnali annak a lemeznek a többi ábrákon föltüntetett lemezeknél vastagabbnak kell lennie. Végül a 11., 12. és 13. ábrák a födémnek arra az esetre való kiképzését mutatják, melynél a bordák vagy tartók egy erkély kiképzésére a mellső falon túl kiállanak.A bordák fölső részé ebben az esetben is, és pedig egyrészt a fönt megadott okból, másrészt húzóvasbetét fölvételéré meg van vastagítva. A 12. ábra a födémnek az 1. ábra szerinti elrendezését mutatja, és pedig a födém azon részében, melynél az (i) nyomóövnek fölül kell feküdnie, míg a 13. ábra azt az elrendezést mutatja, melynél az (i) nyomóöv alul fekszik. A 13. ábrán (e) a például aszfaltból álló padlóréteget és (f) egy homokból vagy szénhamuból álló réteget jelöl. Minthogy ennek a bordákat nem kell körülfognia, ennélfogva elegendő, ha a (b) burkolást egy egyszerű lemezzel helyettesítjük, mint azt a 13. ábra jobb oldala mutatja. (g) az összes ábrákban a födém vakolatot mutatja. Ismételten hangsúlyozom, hogy az Összes részek más alakkal is bírhatnak. Az alsó lemezek költségmegtakarítás céljából minden további nélkül elhagyhatók, ha nincs sík alsó folületre" szükség (mint például tárházakban). Az alsó lemezek utólagosan a gázvezetékek és hasonlók lefektetése után is elhelyezhetők, miáltal a vezetékeknek a födémen belül való fektetését megkönnyítjük. A (b) és (c) lemezek a legkülönbözőbb építőanyagokból, például hamubetonból, égetett agyagból vagy hasonlóból, továbbá nyújtott fémből vagy merevített sodronyfonatból stb. készülhetnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vasbetonfödém, mely készen az építkekezési helyre szállított keményített tartókból, az ezek által tartott közök szabadón hagyása mellett elrendezett, a tortókat kölcsönösen megtámasztó, valamint az utóbbiaknak egymástóli távolságát meghatározó harántgerendákból, valamint fölső és alsó, a tartók között lévő egész teret befödő lemezekből áll, melyeket a harántgerendák tartanak. 2. Az 1. igénypont szerinti vasbeton födém kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a födém egy a helyszínen előállítandó nyomóöv gyanánt működő betonfödőréteggel bír, melynek előállításánál a fölső, vagy meghatározott esetek az alsó le" mez borítás gyanánt szolgál. 12 rajzlap melléklettel.) RÍ8ZVÉWY ruKSASMi WYCXÍCÁJ* BJOATCSTf*
