44660. lajstromszámú szabadalom • Golyós csapágy

Megjelent 1909. évi március hó 24-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL 44660. szó,*a. V/e/l. OSZTÁLYGolyós csapágy. SCHREIBER RICHÁRD KERESKEDŐ DÜSSELDORFBAN. A bejelentés napja 1907 szeptember hó 27-ike. Jeten találmány oly golyós csapágyakra vonatkozik, melyek golyói az anyag rugalmasságának kihasználása mellett oldalt szor ríttatnak be. A golyók a két futógyűrűbe való besaorítás előtt &zétosztand,ók, illetve a futógyűrűknek egyesítésük előtt golyóikat kell tartalmazniok. A futógyűrűk mindegyikének egy-egy széle több mélyítéssel, bevágásai vagy kivágással bír, melyek ismert módon nem vezettetnek |ögésaen a tulajdonképeni golyófutófölület magasságáig, azonban a golyóidnak nyomás mellett való behelyezését megengedik. A két "említett szél egymással átlósan szemben fekszik. Két ily gyűrűnek egy csapággyá való összenyomásánál az igénybevétel a két gyűrűre szétoszlik és az erő® igénybevételnek kitett helyek aránylag távol f ekszenek egymástól. A mellékelt rajzon a csapágy egy • kiviteli példája van föltüntetve. Az 1. és 2. ábra a csapágy két oldalnézete; a 3. ábra az 1. ábra x—x vonala szerinti metszete; a 4. ábra az 1. ábra y—y vonala szerinti metszete; az 5. és 6. ábra a 3. és 4. ábrához hasonló metszeteket mutat, azonban azon pillanatban, melyben a két gyűrű összenyomás által egyesittetik; a 7. és 8. ábra a csapágy egy másik kiviteli alakjának az 1. és 2. ábrához hasonló két nézete. A (c) golyók az (a) és (b) futógyűrűk között fekszenek. A rajzon egy golyókkal teljesen kitöltött csapágy van föltüntetve. Azonban kevesebb golyó is alkalmazhat^, melyek egy golyókosár vagy más más alkalmas berendezések jaltai meghatározott Jielyzetfcen tartandók. A futógyűrűk egyik (al), illetve. (bl) széle sima és köralakű. Ellenben a futógyűrűk másik (a2), illetve 0>2) széle hullámos. Az illető szélek hullámalakja olyan, hogy, mint azt az 1. és 2. ábra mutatja, a golyók fölváltva egy hullámhegy és egy hullámvölgy mögött fekszenek. Az (a2 és b2) szélek nem pontosan hullámosak, hanem az egyébként köralakban futó szélből a völgyek helyein mélyedések vannak kivágva űgy, hogy (e) sarkok képződnek. Ezen sarkoknak természetesen nem kell élesnek lenniök, mint azt a rajz mutatja, hanem az 1. és 2. ábrár ban egymást metsző vonalak között simább átmenetek is alkalmazhatók. A hullámvonal megadott alakja az egyenletes hullámalakkal (sinusvonallal) szem-