44658. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti jelzések adására és vonatoknak önműködő megállítására

Megjelent 1909. évi március hó 24-én. MAGY. gg-H KIR. SZABADALMI jBn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 44658. szám. V/a/3. OSZTÁLY. Berendezés vasúti jelzések adására és vonatoknak önműködő megállítására. MAGLIETTA LUIGI KATONAI PARANCSNOK TURINBAN. A bejelentés napja 1907 december hó 10-ike. A jelen találmány tárgyát képező beren- , dezésnek föladata összeütközéseknek raeg­gátlásában áll, mely föladat oly szerkeze­teknek elrendezése által oldatik meg, melyek ; egy vonalon ugyanazon vagy ellenkező irány­ban haladó két vonatot elektromosan köt­nek össze akkor, amikor ezek egy bizonyos meghatározott távolságba jutnak egymástól, pld. oly távolságba jutnak, amelyben a fé­ket működtetve a vonatok még megállhat­nak, mielőtt az összeütközés megtörtént volna; a találmány szerint továbbá a vona­tok oly szerkezetekkel vannak ellátva, melyek a két ugyanazon vonalon járó és az előző­leg megállapított távolságon belül lévő vonat közötti elektromos összeköttetésnek létesí­tése után a veszélyt a vonatvezetővel köz­lik és esetleg a két vonatnak fékeit auto­matikusan működtetik úgy, hogy azoknak megállását biztosítják. Ezen célból a pályatest mentén több rész­ből álló elektromos vezetéket helyezünk el, mely részeknek a hossza azon távolság ál­tal van meghatározva, amelyet elegendő nagynak Ítélünk arra, hogy két, ugyanazon vonalon haladó vonatnak ezen belül akként adhassunk jelzést, hogy a fékeket még hatásosan alkalmazhassuk és maguknak a vonatnak kellő időben való megállását biz- : tosítsuk. Ebből következik, hogy két vonat nem járhat az elektromos vezetéknek ugyan­azon részéből táplált pályáján anélkül, hogy ; jelenlétüket kölcsönösen ne jelezzék. Ily elrendezés mellett azonban megtörténhet­nék az, hogy az ugyanazon pályán járó vonatok éppen azon helyen találkoznának, ahol az elektromos vezetéknek két egymás­után következő része érintkezik egymással és pedig azért, mert az elektromos veze­téknek különböző részei egymás között el lévén szigetelve, nem engedik meg a jel­zéseknek az egyik részből a másikba való átmenetelét; vagy "pedig megtörténhetnék az, hogy a jelzés csak olyankor szólal meg, amikor a két vonat már oly közel van egy­máshoz, hogy a fékek működése már nem elegendő az összeütközés megakadályozá­sára. Hogy ezen hátrányt kiküszöböljük, az elektromos vezetéket képező különböző ré­szeket nem illesztjük közvetlenül egymás­hoz, hanem bizonyos hosszban túlfödéssel látjuk el, amelyben azonban egymás között el vannak szigetelve; ebből következik, hogy az ezen szakaszban lévő v.onat is oly jele­ket fog adni és fölvenni, melyek a két fönteralített vonalon járó vonatokra és vo­natokról mennek, ill. jönnek. A vonalsza­: kaBznak azon hosszát, amelyben az egymás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom