44632. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szárítási, különösen komlóaszalási célokra szolgáló levegőnek fölmelegítésére

Uegjeleiit 1909. évi március hó 177-én. MA(TY. SZABADALMI Ki K. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 446B2. szám X/a. OSZTÁLYBerendezés szárítási, különösen komlóaszalási célokra szolgáló levegőnek fölmelegítésére. LORBER JOSEF GÉPGYÁROS SACHSENFELDBEN. Pótszaba^alom a 39465. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja 1907 junius hó 19-ike. Jelen találmány tárgya a 39465. számú szabadalommal védett berendezés javítását célozza s lényegében szárítási célokra való levegőnek fölhevítésére szolgáló berendezésből áll. A tapasz,talat azt mutatja, hogy — amint az kisérletekkel is igazolható — fűtőgázokat vezető és fölszálló légárammal körülvett testeknek fölső része magasabb hőfokkal bír, mint ezen testeknek alul fekvő részei. Ennek oka egyrészt abban rejlik, hogy maguknak a fűtőgázoknak melegebb részei is fölszállani iparkodnak úgy, hogy © fűtőtesteknek fölső részében mindenkor melegebb gázok vonulnak el, mint az alsó részben, másrészt, hogy a fűtőtestek által fölmelegített levegő a legrövidebb úton ugyancsak fölfelé száll. Ezáltal a fűtőtestek fölött majdnem mozdulatlan légoszlopok keletkeznek, melyek természetesen a megfelelő fűtőtestrésznek túlhevítését még elősegítik, míg a fölszálló légáramok, melyek csak a fűtőtesteknek alsó részével érintkeznek, .aránylag hidegek maradnak. Ez nemcsak a fűtőanyagnak rossz kihasználását okozza, hanem oly esetekben, midőn lehetőleg gyors szárításra akarjuk a levegőt fölhasználni, utóbbinak nem elegendő fölhevítését eredményezi, miért is a szárítás tulsoká tart úgy, hogy ezáltal a szárított anyag minősége szenved. Ezen hátrányt a törzsszabadalommal védett berendezés sem szünteti mieg, mely berendezés ugyan igen hatásos levegőmelcgítést eredményez, a fűtőfölületeket azonban szintén csak tökéletlenül használja ki ép úgy, amint, az föntebb általánosságban fűtőtestekről mondva van. Mellékelt rajznak 1. és 2. ábráján a fűtőfölületnek kedvezőtlen kihasználását nyilak mutatják. Az 1. ábra egy, a törzsszabadalom szerinti hevítőcsövet, a 2. ábra pedig egy légfűtő berendezést tüntet föl. Ezen ábrákban (a) a léghozzávezető csatornákat, (b) a meleg gázok vagy gőzök vezetésére szolgáló fűtőcsöveket, (c, d] pedig a fekvő kombinációs légfűtő kemencét jelöli. A nyilak mutatják, hogy a levegő a csatornákból többérkevésbbá függélyesen száll föl, miközben a (b) csöveknek alsó fölületével érintkezésbe' jön, azután azonban a csövek között képződött függélyes oszlopokban továbbszáll, anélkül, hogy a (b) csőnek fölső, jobban fölhevített felületé-