44626. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés

- 4 — rendezni, hogy a salak eltávolítását vagy a rostélypálcák közeinek tisztögatását végezhessük. Eme foganatosítási alaknál a tüzelőanyagkamara (0) szakaszait az a hosszanti irányú nyomás rögzíti, mely a tüzelőanyagkamara két végére hat Ebből a célból a szakaszokat a (Ql) tartó hátsó végén alkalmazott fix (X) ütköző és a mellső végén elrendezett beállítható (XI) ütköző közé fogjuk be. A mozgatható ütköző és a kemence mellső fala között előnyösen erős (Y) rúgót iktatunk be, mely a kiterjedésnél enged. A levegőt itt ismét a (D) csatornán vezetjük a tüzelőanyagkamarába a tüzelőanyag fölé. A 17. és 18. ábrán látható foganatosítási alaknál két tüzelőanyagkamara van alkalmazva, melyeket ugyancsak egyes szakaszokra osztott és az oldalfalakba beépíthető (0) ívek alkotnak. Ez ívek alatt a tűzállóanyagból készült lépcsőzetes tűzhely vagy rostély foglal helyet, mely különböző magasságban fekvő (V) hosszanti részekből áll. Ezek között az égéstermények elvezetésére (VI) közök maradnak szabadon. A levegőt az oldalfalak (T) nyílásain a tüzelőanyag fölött vezetjük be a kamarákba. Hasonló foganatosítási alak látható a 19. ábrán, itt azonban csak egyetlen, középen fekvő tüzelőanyagkamara van alkalmazva. Egy középső, tűzállóanyagból készült tűzhelyen átvezetett (T) csatorna a hamuaknát a tüzelőanyagkamarának a tüzelőanyag fölött lévő részével köti össze. Ez a csatorna fölül nyitott, vagy pedig — mint azt pontozva jeleztük — lefödött lehet, mely esetben a levegő egy vagy több, a hamuaknával kapcsolatban álló és a tüzelőanyagkamara falának hátsó vagy más részen alkalmazott nyíláson megy a tüzelőanyagkamarába, mint ezt ugyancsak pontozva jöleztük. A 20. ábra ugyanezt a levegővezetést mutatja oly (T) csatornán át, mely egyébként a 18. ábrán láthatónak felel meg. A 21. ábra más elrendezést mutat, melynek tűzállóagyagból készült rostélya van. A rostély (Q) középrésze egy a (W) konzolrészeknél mélyebben fekvő részt képez, melyet emelni lehet és mely a hamut és salakot a hamuaknába vezető nyílásokká! van ellátva. A 22. ábrán hasonló elrendezés látható, melynél azonban a levegő nem a kemencefal csatornáin vagy oldalnyílásain megy a tüzelőanyagtérbe, hanem egy vagy több, ennek födémén kiképezett (U) nyíláson, a tüzelőanyagkamara pedig közvetlenül vagy alkalmas csatornákon a külső levegővel közlekedik. Eme nyílásokat a kamarának tüzelőanyaggal való megtöltésére is használhatjuk. A salak eltávolításának megkönnyítésére szolgáló leírt berendezésen kívül, vagy eme berendezés mellett a tüzelőajtó mellett, a kemence mellső falán kis nyílásokát vagy ajtókat lehet alkalmazni, melyeken át a salakot eltávolíthatjuk. Ezeknek az ajtóknak vagy nyílásoknak a rostélyhoz viszonyított helyzete (Z)-nél több ábrán pontozott vonalakkal van jelezve. A nyílásokat nem keli nagyobbra készíteni, csak akkorára, hogy azokon alkalmas, a salakot leválasztó és fölaprító szerszámot át lehessen vezetni; A nyílásokat a salak kihúzására is használhatjuk. Magától érthető, hogy a levegőnek a füstgázok segélyével történő és a 3. ábrán látható előmelegítése a többi ábrán látható foganatosítási alaknál is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tüzelőberendezés, melynél a tüzelőanyagot elsősorban retortába vagy tüzelőanyagkamarába töltjük, mely akként van elrendezve, hogy a tüzelőtérben fejlődött hő a tüzelőanyagkamarában lévő tüzelőanyag bomlását előidézze vagy elősegítse, azáltal jellemezve, hogy az (A) tözelőanyagkamara az (E) tüzelőanyag fölött egy vagy több a levegő bevezetésére szolgáló (D, F, ill. H) nyílással bír, a tüzelőanyag fölülete alatt pedig egy vagy több az égési és lepárlási termékek elvezetésére szolgáló nyílással van ellátva és a (B) tűzhely vagy rostély fölött oly mbdon nyúlik el, hogy a tüzelőanyagkam arába bevezetett tüzelőanyag szilárd maradéka eme kamarából a rostélyra jusson, a tüzelőanyagkamarából eltávozó gáznemű- és szilárd anyagok