44625. lajstromszámú szabadalom • Rostély tetszőleges tüzelésekhez
Uegjeleiit 1909. évi március hó 17-én. MAGY. ^^ KIR. SZABADALMI jHn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 44625. szám. íl/e OSZTÁLY. Rostély tetszőleges tüzelésekhez. PÁDER NÁNDOR GYÁROS BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1908 junius hó 20-ika. Az eddig ismert rostélyoknak az a hátrál nyuk, hogy a hamú, salak és más hasonló anyag gyorsan eltömi azokat, mi a tüzelőanyag elégését vagy teljesen meggátolja, vagy legalább is nagy mértékben hátráltatja. Ennek egyrészt az a következménye, hogy a hőfejlődés igen csekély, másrészt pedig az, hogy la tüzelőanyag veszteségek igen nagyok. Ezt a hátrányt a tüzelőanyag gyakori bolygatásával kísérelték meg megszüntetni, de a célt ekként is csak igen hiányosan érték el, mert a rostély a következő pillanatban ismét 'eltömődött, a bolygatáshoz vagy a rostély rázásához pedig a tüzelőajtó nyitása volt szükséges és az ekkor beáramló hideg levegő az elégést ugyancsak hátrányosan befolyásolja. Az eddigi rostély oknak további nagy hátránya még az is, hogy a rostély f ölület a tűzhelyhez viszonyítva aránylag kicsi, mert a fölület nagyságát a tűzhely keresztmetszete szabja meg. Találmányom tárgya már most oly rostély, mely tetszőleges tűzhelynél alkalmazható és melynél ezek a hátrányok teljesen el vanniak kerülve, amennyiben a rostély henger- vagy gömbalakú és tengelye körül kívülről forgatható. A rostélypálcák a henger- vagy gömbfölületbe eső, a tengelyre I merőleges gyűrűk gyanánt vannak kiké! pezve, minek megfelelően a rostély működő fölülete gömbalakú rostélynál kétszer, hengeralakú rostélynál pedig több mint másfélszer akkora, mint a megfelelő síkrostélyé. A rostély tengelyére a tűzben lyen kívül egy forgattyú van fölékelve, melynek segélyével a rostélyt tetszőlegesen forgathatjuk. A rostély forgatásával egyrészt bolygatjuk a tüzet, másrészt po dig a rostélyfölület egy részét állandóan eltávolítva tartjuk a tüzelőtérből úgy, hogy az ezen lévő tisíztátlanságok a hamáaknába hullhatnak. A csatolt rajz j 1. ábráján hérigerkályhához való rostély j látható fölülnézetben, a j 2. ábrán pedig az 1. ábra 2—2 vonala I szerint vett keresztmetszetben, míg a I 3. ábra fölső része ovális, alsó része hen-J geres rostély vízszintes metszete. I Mint az a rajzokból kitűnik, a találmány tárgyát képező rostély általában az egymással (a) hidak útján kapcsolt és párhuzamosan egymás mellett (elrendezett, kör zös tengelyű (b) rostélypálcákból áll, melyek együtt a két végén egy-egy (c) csappal ellátott forgástestet alkotnak. Eme alapok segélyével a rostély egy megfelelő (d)
