44618. lajstromszámú szabadalom • Bajuszkötő

Megjelent 1909. évi február hó 37-én. MAÜY. KIR. SZABADALMI jBw HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 44618. szám. III/b. OSZTÁLY. Bajuszkötő. BALASSA ZSIGMOND KERESKEDŐ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1907 október hó 29-ike Jelen találmány tárgya oly bajuszkötő, melynek szalagja használat után önmagától fölgöngyölődik és így a lehető legkisebb helyet foglalja el. Ezen állapotában a szalag egy tokban foglal helyet és egy csőre van fölgöngyölődve, melyhez a szalag egyik vége van erősítve, míg a szalag másik vége a tokból szabadon kiáll. A szalag fölgöngyölését a bajuszkötőnek a fülre illesztendő ismeretes gumizsinórja végzi úgy, hogy ezen célra nincs szükség semmiféle külön szerkezetre, pl. tekercsrúgóra, mely a bajuszkötőt fölöslegesen komplikálná. Azonkívül a szalagnak a kihúzott helyzetben való rögzítéséről is egyszerű és megbízható módon van gondoskodva. A mellékelt rajzon példa gyanánt a bajuszkötőnek egy kiviteli alakja van föltüntetve, mely a részleteket illetőleg természetesen módosulhat és amellett tetszés szerinti anyagból készíthető, anélkül, hogy a találmány lényege ezáltal érintetnék. A rajzon az 1. ábra a bajuszkötő tokjának hosszmetszete, a 2. ábra keresztmetszete, a 3. ábra szintén hosszmetszete a gumizsinór összesodort állapotában és nagyobb lépték szerint rajzolva, a 4. ábra pedig a tok végének keresztmetszete. A hosszában fölhasított (a) tokban egy (b) cső foglal helyet, melyhez a (c) szalag egyik vége van szilárdan erősítve, míg a szalag másik vége a tok hasítékából szabadon kinyul. A (b) cső az (a) tokban elforgatható, és hogy a cső mindig a tok közepén maradjon, két végén karimákkal van ellátva, melyeknek élei az (a) tok belső falához támaszkodnak. A cső és tok között elég nagy Bzabad tér marad, hogy a szalag a csőre fölgöngyölődhessen, mely esetben csak a szalag vége áll ki a tokból. A (b) cső belsejébe egy harántirányú (d) szög van erősítve, mely a csövön áthúzott és ismert módon a fülre illesztendő (e) gumizsinór (el, e2) ágait egymástól elválasztja. A tok belsejében, a (b) cső egyik (vagy mindkét) végén egy rövid (f) hüvely van elrendezve, melynek a tokból való kihúzását a tok végére erősített (g) kupak akadályozza meg. Azonban az (f) hüvely a tokban hosszirányban eltolódhat és eközben a (g) kupak (k) bordái által vezettetik (4. ábra), melyek a hüvely belső karimájának (i) kivágásaival kapcsolódnak és így a hüvelynek a tokban való elfordulását megakadá-