44617. lajstromszámú szabadalom • Újítás éghető folyékony anyagokkal való tüzeléseken és berendezés annak foganatosítására

13. ábra a tápláló tartály függélyes irányban való metszete. A közönségesen használt, bárminő szerkezetű (1) kályhának eltávolított rostélya helyébe szerelhető, előnyösen vasöntvényből készült s szószerinti értelemben is «égö» megnevezéssel jelölhető szerkezetnek főalkotó elemei a tetszőleges alakú zárt (2) elgázosító, áz ebben lejtősen elhelyezett (11) olaj vezető lemez, a (3) légkeverő s az abban elhelyezett (13) serpenyő, a (4) elégető szekrény, az (5) lángterelő lemez, az elgázosító zárófödelét alkotó s tartóként kiképezett (3) tartólap s a szabályozóval ellátott (14) ajtó. Az égőt (8) tartólapja segélyével, melynek szélei a kályha rostélytartó vezetékébe illenek, a kályha eltávolított helyére tolhatjuk, illetve szerelhetjük föl. Célszerű azonban azon elrendezés is, hogy az előnyösen vaskötvényből készült égőbe a (2) elgázosítót abból kihúzhatóan szereljük úgy, hogy annak átégése esetén az elgázosító az égő szerkezet leszerelése nélkül legyen kicserélhető, vagy pedig tisztogatás céljából kivehető. Az égő üzembe hozatala és üzemben tartása a következőleg történik. A folyékony tüzelőanyagot, például nyersolajat a 13. ábrában látható és szabályozóval ellátott tartályból a (9) csővezeték segélyével az 1. ábrában föltüntetett égőnek (10) nyílásán keresztül a (2) elgázosííóban lejtősen elhelyezett (11) vezetőlemezre juttatjuk. Az anyag a vezetőlemezről az elgázosító fenekére, innen, pedig a (12) résen át a (13) serpenyőbe folyik, ahol a (14) ajtón keresztül meggyújtható. A serpenyő fölött a (3) légkeverőben ily módon előálló láng a (2) elgázosító fenéklapja alatt végighaladva, a (4) elégető szekrénybe jut Ezen útja alatt annyira fölmelegíti az elgázosítót hogy a benne elhelyezett, az olaj előmelegedését és igy könnyű elgázosítását biztosító és irányítóként szolgáló (11) vezetőlemezről a gázositó fenekére lecsepegő anyag elgazosodik s gáz alakban ugyancsak a (12) résen keresztül a (3) légke verőbe jut. A gőzök a légkeverőben már égő előmelegítő, azaz az elgázosítást bevezető lángon meggyulladnak s az ily módon folytatólagosan előálló láng eszközli s biztosítja ezentúl a további elgázosítást. Az előmelegítő láng föntartására szükséges levegő a (14) ajtón alkalmazott (15) nyíláson át jut a (3) légkeverőbe. A íégkeverőnek, illetőleg a (15) nyíláson beléjutó, elsőrendűleg bevezetett levegőnek kettős szerepe van. Elsősorban föntartja az előmelegítő s a további elgázosítást eszközlő láng égését, másodsorban a (12) nyíláson kiömlő s részlegesen elégő gázokkal keveredik úgy, hogy a (4) elégető szekrénybe — mely fölül természetesen nyitott — már kellően összekeveredett lánggal égő gázlégkeverék jut. A (15) nyíláson elsőrendűleg bevezetett levegő által előidézett égés tehát távolról sem jelenti a tökéletes, elégést, amelyet csak az elégető szekrényben érünk el az ezen szekrény összes határoló lapjain, tehát alján is alkalmazott (16) nyílásokon betóduló másodrendűleg bevezetett s egyúttal előmelegített levegővel. A levegőt a (4) elégető szekrény (16) nyílásaihoz részben élőiről a (7) légcsatornán át, részben hátulról a (6) légcsatornán keresztül, részben pedig még hatásosabb előmelegítés céljából közvetlenül a serpenyő alatt vezetjük. A másodrendűleg bevezetett s a tökéletes elégést biztosító levegő menynyiségét az állítható (17) nyílásokkal szabályozzuk. Bizonyos esetekben a (4) elégető szekrényt el is hagyhatjuk arra való tekintettel, hogy egyrészt nem szükséges nagy levegő - fölösleg a tökéletes elégéshez, másrészt megfelelő kályhaszerkezetnél annak méretezéséből kifolyólag már a légkeverőben is csaknem tökéletes elégetés érhető el. Azonban ily esetben is kettős a légvezetés s a tökéletes elégetést biztosító másodrendű levegőt a gázositó fölött elhelyezett, a 7. ábrán látható (18) légcsatornán vezetjük be, míg -az elégetést elsősorban bevezető, a gázzal való összekeveredést célzó és a gázosítást biztosító elsőrendű, levegő