44571. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép gyapjú izzadmánymentesítésére (zsírtalanítására)

emelni, melynek lyukasztott fenekén átazr után az a (4) fölső transzportszalag alsó ágára folyik és így ezen, továbbá az (5) alsó transizportszalag fölső ágán és a kettő közt lévő gyapjún keresztülnyomul, amint ez az 1. és 2. ábrákon látható. A 'két ítranszportszaiagot a közöttük fekvő gyapjúréteggel a tartányokon való keresztülhaladásuk közben, (23) csigák támasztják alá s azonkívül (24, 25, 26 és 27) nyomó hengerpárokon is keresztülmen­nek azok. A (11, 12, 15, 16 és 17) szakaszokhoz tar­tozó (19) kádak gördülő csigák közvetíté­sével, a tartányok két oldalán megerősí­tett (28) sineken nyugosznak úgy, hogy hosszirányban eltolhatók. Mindegyik kád, gördülő psigái tengelyeinek egyike (29) rúd közvetítésével egy (30) úszóval van összekötve, mely az -ezen 'kádhoz tartozó szakaszban függélyes irányban eltolható úgy, hogy ha a szakaszban a folyadék föl­szine emelkedik és sülyed, a (30) úszó is megfelelően elmozog és a (19) kádat a (28) sineken ide-oda mozgatja. A (12) szakasz és a (4) fölső transiz­portszalag alsó ága fölött elrendezett (31) lyukasztott keresztcső nafta, vagy vala­mely más alkalmas gyapjúzsíroldó szer be­vezetésére, egy hasonló (32) kereszt-cső pe­dig, mely a (17) szakasz és a (4)fölső transzportszalag alsó áiga fölött van el­rendezve, mosóvíz bevezetésére szolgál. A (10) szakaszból a folyadék eltávolítására egy (33) túlfolyó cső szolgál, a (13) sza­kasz alsó részének kiürítésére pedig egy (34) cső. A (13) szakasz folyadéka át is folyhat a (12) szakaszba, mert az ezen sza­kaszokat elválasztó (9) fal alacsonyabb, mint a gép többi szakaszait egymástól el­választó falak. A (2) tartányon fönt egy (35) gőzelve­zető cső van elrendezve és e tartány (15, 16 és 17) szakaszainak mindegyike szelep­pel ellátott alkalmas csődarab útján egy (36) gőzbevezető csővel van összekötve. Ha a (4 és 5) transzportszalagok közt egy csomó gyapjút vezetünk keresztül a gépen, továbbá a (22) szivattyúkat műkö­désbe hozzuk és naftát, valamint vizet ve­zetünk a (31), illetőleg (32) csövön át a gépbe, akkor a végbemenő művelet a kö­vetkező: a (31) csőből a friss oldószer, miután az alatta lévő gyapjútömegen ke­resztülhatolt, a (12) szakaszba jut és innen az efölött lévő (19) kádba nyomul, melyből a gyapjún keresztül újból visszajut a (12) szakaszba. Amint most a folyadék fölszine a (12) szakaszban emelkedik, a (19) kád önműkö­dően oldalra tolódik úgy, hogy az oldószer egy része e kádból a szomszédos (11) sza­kaszba folyik. E kád ezen eltolódása mind­addig folytatódik, míg az így eltérített oldószer mennyisége a (31) csövön keresz­tül a (12) szakaszba ömlő és a (13) sza­kaszból ide átfolyó oldószer mennyiségével egyenlő nem lesz, mire a folyadék föl­szine a (12) szakaszban normális magassá­got ér el. Ugyanilyen módon tartjuk fönn a normális folyadékállást a (11) szakaszban is, míg a (10) szakaszban a folyadék föl­szinének állandóságát a (33) túlfolyó cső biztosítja. Ugyanilyen módon tartjuk fönn a mosó­víz normális fölszinét is a (15, 16 és 17) szakaszok mindegyikében. A (12) szakaszban foglalt oldószer tehát a legtisztább, zsírral legkevésbbé te­lített; a (11) szakaszban lévő oldószer már több zsírt tartalmaz és a (10) szakaszban lévő a legnagyobb zsírtartalmú, ahonnan az oldószer a desztilláló készülékbe bocsát­ható le. A gyapjú ennek folytán a gépen egy irányban való keresztülhaladása köz­ben fokozatosan tisztább oldószer behatá­sának tétetik ki, mely oldószer a gyapjú­val ellenkező irányban halad át a gépen; végül a gyafcjú a (31) csövön keresztül bevezetett egészen jtiszta oldószer beha­tása alá jut. Teljesen azonos folyamat megy végbe a (2) tartányban a mosóvízzel is; a friss víz a (32) csőből a gyapjún keresztül a (17) szakaszba folyik, tehát az ebben lévő víz a gyapjúból kimosott káli­sók legkisebb mennyiségét tartalmazza; a (16) szakaszban foglalt víz már több káli­sót tartalmaz, a (15) szakaszban lévő még

Next

/
Oldalképek
Tartalom