44554. lajstromszámú szabadalom • Légkibocsátó szelep egykamrás légnyomású fékek számára

— 2 — bocsátják ki úgy, hogy a fékek oldása előtt csökkenő menetsebesség nem csökkentetik tovább. Ha ezután a féknyomás annyira csökkent, hogy a menetet többé nem las­sítja, akkor a hengerlevegő a szúk csator­nán csak lassan távozhatik el úgy, hogy a vonat gyengén fékezve tovább fut és a mozdonyvezető emellett a segédtartányokat kényelmesen megtöltheti. Mielőtt a henger­levegő túlnyomása teljesen megszűnik, a kibocsátás lényegesen növeltetik, hogy a fékdugattyú visszamenése előkészíttessék és . ezen mozgás minden akadálya, melyet az eddigi szerkezeteknél bekövetkezett légtor­lódás okozott, elkerültessék. A kibocsátószelep egy kiviteli alakja a csatolt rajz 2. ábráján hosszmetszetben és a 3. ábrán keresztmetszetben van föltüu­tetve, míg az 1. ábra a szelepnek egy ve­zérszelep kibocsátó részében való elrende­zését mutatja. Az (1) tok a (2) szeleptestet, tartalmazza, melyet egy gyenge rúgó rendesen a fész­kétől távol tart. A (2) szelepben egy szűk (4) furat van alkalmazva, melynek kereszt­metszete a hozzátartozó fékezőhenger űrtar­talmához viszonyítva van méretezve. A (2) szelepen továbbá egy vagy több (5) hossz­horony van elrendezve, melyek a szelep vezetőlécei között fekszenek. A vezérlőszelep (9)-nél (1. ábra) a fékező­hengerrel, (lO)-nél a segédtartánnyal és (ll)-nél a fővezetékkel áll kapcsolatban. A fék megeresztésénél a (12) dugattyú a raj­zon föltüntetett helyzetet veszi föl és (a) tolattyú (8) ürege által a (7 és 9) csator­nákat összeköti. A fékezőhenger nyomó­levegője ekkor a (2) szelep felé áramlik és ezt a (3) rúgó nyomása ellenében ülésére szorítja, mint azt az 1. ábra mutatja. Ekkor a fékezőhengerből jövő levegő számára az (5) hornyokon való átjárás elzáratik, de a (4 és 6) furatokon át a levegő a szabadba áramlik. A magas fékezőnyomás emellett aránylag gyorsan csökken, ha azonban a nyomás lecsökkent, akkor a szűk (4) furat a légáram számára lényeges ellenállást ké­pez és a hengernyomás csökkenése lénye­gesen lassabban történik. Ha ezután a (3) rúgó nyomása a fékezőhenger levegőjének túlnyomását legyőzi, akkor a rúgó a (2) szelepet a 2. ábrában látható helyzetbe visszaszorítja és ekkor a hengerlevegő most már az (5) hornyokon át is juthat a (6) kibocsátónyíláshoz és így gyorsan kiára­molhatik. Ha a kibocsátószelepet függélyesen ren­dezzük el, akkor úgy rendezhetjük be, hogy a szeleptest a hengerlevegő nyomása által ülése felé fölemeltetik a hengernyomás kellő lecBökkenése után pedig önsúlya által az ülésétől ismét eltávolíttatik, akkor a (3) rúgó elhagyható. SZABADALMI IGÉNY. Légkibocsátószelep egykamrás légnyomású fékek számára, melyet a vezérlőszelep befolyásol és fékhengernyomás szabá­lyoz, jellemezve egy a (2) szeleptestben elrendezett szúk (4) kibocsátócsatorna által, mely a magas fékhengernyomás folytán zárt szelepnél, fojtott kibocsátást létesít és jellemezve egy további (5) ki­bocsátás által, mely szabaddá tétetik, mihelyt a szelep fékhengernyomás lé­nyeges lecsökkenése után kinyílt. (1 rajzlap melléklettel). RtwtNYTARMSÁO NvrMDAJA liUOAPtaT

Next

/
Oldalképek
Tartalom