44510. lajstromszámú szabadalom • Berendezés munkagépek, mótoros járművek és hasonlók sebességének változtatására

gál, szántén lépcsőzettel íbír és egy-eigy lépcső a másikhoz képest excentrikusan van elrendeizive. Az tengely azonban mint görbített tengely is foganatosítható és megfelelő excentricitású csapágytokokkal láthtaó el, melyeken azután az egyes közbenső kerekek foroghatnák, i A^ (át) tengelyen elrendezett és ide-oda tolható (f) fogaskerék a (g) keretben célszerűen ide-oda mozgatható J(h) kar, ill. emelő által eltolható, ami által az (a) tengely a (d) közbenső kerekek egyikének segélyével az egyik (c) lépcsős kerékkel ösisaekapcsoltatik úgy, hogy ezáltal a (b) tengely forgási sebessége változtatható. Első pillanatra úgy látszik* mintha az (f) kerék nehezem lenne ide-oda tolható, mintán az a következő közbenső kerék fogaiba ütközik. Azonban a (d és c) kerekek fogszámába egymáshoz képest úgy választható meg, hogy, amint ezt az alkalmazott kísérletek mutatták, az (f) kerék fogai a (d) közbenső kerék fogközeivel másodpercenkint körülbelül ötvenszer s:eimbe karüljenek. Ily módon tehát az (f) fogaskerék az (a) tengelyen tetszés szerint ide-oda tolható, anélkül, hogy valamely akadályba ütköznék. Hogy azonban a fogtörést azon esetben is megjakadályozzuk, ha az (f) fogaskerék nem elég gyorsan mozgattatik vagy a mozgatása fele úton megszakíttatik és így egy ideig két (d) közbejnső kerékkel van kapcsolatban, az (a) hajtótengejly és az ezt hajtó (i) tárcsa közé surljódási kapcsolást iktatunk, amint ez pl. az 1. ábrán pontozottan van jelölve úgy, hogy az (a) tengely mindaddig megáll, míg csak az (f) kerék a megf elelő közbenső kerékkel tökéletesein bekapcsolva nincs. Épp így lehet azonban a (c) lépcsős kerekeket a (b) tengelyen lazán elrendezni és valamely ismert záróművel ellátni úgy, hogy, ha ez?k egyike [bizonyos meghatározott irányban forog, akkor a (b) tengelyt magával viszi, ellenben netm viszi magáival, ha a forgás ellenkező értelmű. A 4. ábrán a közönséges (k) golyós zárószerkezet van mint foganatosítása példa föltüntetve, de e célra , szorítópofákat, kilincsműveket (

vagy hasonló zárószerkezeteket is alkalmazhatunk, amint az pl. kerékpárok szabadon futó szerkezeténél vagy más ily szerkezeteknél szokásos. Ha ilyen esetben az (f) fogaskerék fele úton megáll úgy, hogy egyidejűleg két fogaskerékbe kapaszkodik, akkor a kisebbik (c) lépcsős kerék a (b) tengelyt a megfelelő sebességgel hajtja. Miután azonban az ezen esetben létesülő kerületi sebesség nagyobb, mint a nagyobb lépcsős kerék hajtása által létesülő kerületi sebesség, a nagyobb lépcsős kerék a kisebbnek utánasiet, ami ily zárómű közbeiktatása által is*'lehetővé válik. Ennélfogva zárószerkezet alkalmazása esetén az (f) fogaskerék fele úton esetleg hosszabb ideig is megj állhat, anélkül, hogy fogtörésnek kellene i előállni. j Hogy szükség esetén nagyobb sebcsségj fokozatot érhessünk el, a jobb oldalon la| zán forgó (d) közbenső kerék esetleg egy, I az (a) tengelyre ráhúzott, üreges (n) tengely segélyével szilárdan kapcsolható össze az (1) fogaskerékkel, mely a (b) tengelyen lazán forgó (m) fogaskerékbe kapaszkodik, mely viszont az (r) kapcsolás segélyével a (b) tengellyel kapcsoltatik összie. Ez a foganatosítási alak az 5. ábrán sematikusan van föltüntetve. A szerkezet ezen foganatosítási alakjánál a (b) tengely az (a) j tengely által vagy az (f, d, c) kerekek, vagy pedig aa (f, d, 1, m) kerekek útján | közvetlenül hajtható; ezáltal liirtelen és j nagy sebességváltoztatást idézhetünk elő. SZABADALMI IDÉNYEK. 1. Berendezés munkagépek, motoros járművek és hasonló gépek sebességének változtatására, azáltal jellemezve, hogy a hajtó és a hajtott tengely közé közbenső kerekek vannak iktatva, melyek a hajtott tengely lépcsős kerekeivel állandó kapcsolatban vannak és melyeknek kerülete a hajtó tengelytől egyenlő távolságban van úgy, hogy a beléjük kapcsolódó hajtókerék a tengely helyze' tének változtatása nélkül az egyik köz-