44506. lajstromszámú szabadalom • Zár

Megjelent 1909. évi február hó 27-én. :WAGY. SZABADALMI IvIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 44506. szám. VlII/a. OSZTÁLY. Zár. KERTÉSZ IZIDOR LAKATOSMESTER SZEGEDEN. A bejelentés napja 1908 március hó 31-ike. A jelen találmány tárgya zár, melynek diója két egymáson elforgatható résziből áll. Az eddigi osztatlan zárdiókkal ellátott zárak igen nagy kopásnak voltak kitéve, mert a zárnyelvek eltolatása már a kilincs lenyomásának pillanatában kezdődött meg, vagyis akkor, amikor az erőszükséglet a legnagyobb volt. A jelen találmány szerinti zár, melynek diója az eddigi berendezésekkel szemben két egymáson elforgatható részből áll, nem lesz oly nagy mértékű kopásnak kitéve és a zár könnyebben is fog nyílni, még pedig azért, mert a kilincs lenyomásának kezdetén, a zár nyugalmi helyzetéiben egymáshoz képest elforgatott diórészek közül csak az egyik, az üresen járó rész forog el, míg a másik diórész, melyben akilincsrúd szabadon elforoghat és, mely mozgását a zárnyelvvel közli, csak akkor forog el, amikor az. első diórésznek orra magával viszi. A zárnyelv tehát csak akkor tolatik el, amikor a dió már bizonyos lendületet vett, ill. akkor, amikor az egyik diórész már mozgásban van, minek következtében a zár nyitásához szükséges Erőszükséglet és a kopás is kisebb. A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy példaképem foganatosltási alakját tünteti föl, még pedig közönséges ajtózáron való alkalmazásában. Az 1. ábra a zárnak elölnézete, ahol is a zár födőlapja le van véve; a 2. ábra az osztott zárdiót a kilincsnek részben lenyomott helyzetében tünteti föl, a 3. ábra a kilincsnek lenyomott helyzetében mutatja a diónak helyzetét; a 4. ábra a dió oldalnézete; az 5. ábra előlnézet; a 6. és 7. ábrák részletrajzok; a 8. ábra a diófuratokat tünteti föl; a 9. és 10. ábrák a négyszögletes harántmetszetű kilincsrúddal bíró kilincsnek elől-, ill. fölülnézete. Az 1. ábrából, melyben a zár a födőlap leszerelése után van "ábrázolva, látszik, hogy a zárdió két, egymáshoz képest elforgatott (c és d) résziből áll, melyek közül az egyik a (d), ismert módon, egyrészt a zár oldallapjába sülyesztett (e és f) vezetékek között mozgó (b) nyelvnek (1) peckére, másrészt pedig az (e) vezetékre támaszkodik úgy, hogy ezen helyzetében rögzítve van. A másik, a (c) diórész pedig a (g) rúgó által tartatik szélső helyzetében. Ezen egymáson fekvő (c és d) diórésizek a négyszögletes (k és i) furatokkal vannak áttörve. Megjegyzendő, hogy