44496. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű benzin- és nyersolajmótor

fölváltva benzinnel vagy petróleummal táp­lálható. (h) a tüzelőanyagbefúvó nyílása, (i) és (k) pedig a levegő beömlését szabályozó szerkezet. Amint a leírásból is látható, a motornak szabadalmilag védett különlegessége az, hogy az öngyújtással működő gyújtógolyón kívül villamos gyújtókészülékkel és ezenfölül lég­beömlés-szabályozó szerkezettel is bír. A mótor működése a következő: Megindításnál először benzinnel indítjuk meg a motort. Ekkor az (f) és (g) villamos gyújtószerkezet a keveréket villamos szikra segélyével meggyújtja és egyszersmind a (c) gyújtógolyóban elhelyezett (d) vékony gyűjtőlencsét izzóvá teszi. Amint a gyújtó­lencse megtüzesedett, átváltjuk a tűzelő­anyagcsapot benzinről nyersolajra úgy, hogy a nyersolaj-gőzök és levegő keveréke most már az izzó (d) gyújtólencsén meggyulad és a motort öngyújtással működésben tartja úgy, hogy a villamos gyújtószerkezet ki­kapcsolható, Tekintettel arra, hogy időnként a nyers­olaj a hengerben belső piszkolódásokat szo­kott előidézni, amelyek ellensúlyozására eddig vizet kellett befecskendezni, jelen szabadalom tárgyát képező motornál időn­ként benzint fecskendezünk be ezen belső tisztításra, amely benzinnek azon tulajdon­sága van, hogy a petróleum égési marad­ványait föloldani képes. Azáltal, hogy ben­zint fecskendezünk be, nem hogy csökkent­jük, hanem ellenkezőleg fokozzuk a mótor erejét, míg eddig a vízbefeeskendezés min­dig gyengítette a gép járását úgy, hogy a tisztítás alatt is megtarthatjuk a rendes mótorüzemet és a teljes terhelést. A mótor a fönt jelzett kettős működése, vagyis azon körülmény, hogy időnként vil­lamos gyújtószerkezettel, időnként pedig enélkül jár, ezen villamos gyújtóra is kü­lönleges szerkezetet igényelt. Amint a 6. ábra mutatja, a villamos gyújtófej előtt a mótor hengerében belül egy (1) elzáró sze­lep van, amelyet normális állapotban — szóval akkor, midőn a mótor áll, vagy pe­dig midőn a mótor nyersolajjal van üzem ben — az (m) rúgó ülésére szorít. A szelep orsójára erősített hüvelybe az (n) emelőkar nyúlik, amelynek segélyével az (1) szelep üléséről fölemelhető. Midőn az (1) szelep ülésére van szorítva, a villamos gyújtó szer­kezet ki van kapcsolva a henger munka­teréből úgy, hogy a nyersolaj üzemmel járó piszkolódások nem jutnak a villamos gyújtószerkezetig és ez utóbbinak érintkező fölületei az egész üzem alatt tisztán ma­radnak. Midőn viszont a motort a föntebbiek szerint benzinnel vagy hasonlóval járatjuk, és a villamos gyújtószerkezetet bekapcsol­juk, akkor az (n) emelőkar segélyével az (1) szelepet üléséről fölemeljük úgy, hogy a villamos gyújtó érintkezésbe jut a munka­hengerben lévő keverékkel és ezt a villa­mos szikra akadálytalanul meggyújthatja. Külön kivánom hangsúlyozni, hogy a villa­mos gyújtó emelőszerkezete olyan, hogy a petroleumüzem alkalmával a szaggató tel­jesen ki lesz kapcsolva úgy, hogy hiába­való ós fölösleges szikrázások nem fordul­nak elő. Amíg a többi villamos gyújtószerkezetek csak egyirányú mozgásra használhatók, addig jelen mótor gyújtószerkezete előre-hátra való mozgása is alkalmas, szóval reverziroz­ható. Ez azáltal van elérve, hogy az eddig szokásos egyes kalapácsok helyett, kettős (o) kalapácsok vannak, a (p) ütőorsón, amely kalapácsok közül a reverzirozás irányának megfelelően, az egyik vagy másik jön a gyújtószöggel érintkezésbe, aszerint, amint (q) emelőkar és rúgó segélyével a kalapá­csot egyik vagy másik irányba szorítjuk, így a 3. ábrán az (r) rúgónak és (q) emelő­karnak teljes vonással kihúzott rajza az előre való mozgást jelzi, míg a pontozott rajz a hátrafelé való mozgásnál jő alkalma­zásba. A gyújtó szerkezetnek szabadalmilag vé­dendő szerkezetét alkotja a megerősítő csa­varok részére készült, jelen esetben nyilt, általában pedig hosszúkás kivágás. Ezen kivágás által a gyújtónak nemcsak kényel­mes föl- és leszerelése válik lehetségessé, de ami a fő, a gyújtó ezáltal be is csiszolható ülésére, ami az eddigi szerkezeteknél csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom