44490. lajstromszámú szabadalom • Porlasztott vízzel dolgozó ólomkamra a kénsavgyártás számára

Megjelent 1909. évi február uó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 44490. szám. IV/h/i- OSZTÁLY. Porlasztott vízzel dolgozó ólomkamra a kénsavgyártás számára. GAILLARD ANT0NI0 GYÁROS BABCELONÁBAN. A bejelentés napja 1908 jonins hó 6-ika. A kénsav gyártására szolgáló .ólomkamráknál már régóta alkalmaznak vízgőzt, mely célból, több, a kamra egész hosszában egymástól néhány méternyi távolságokban elosztott gőzsugarat bocsátanak a kamrába. Minthogy azonban a gőz fejlesztése szénfogyasztással és következésképen a kénsav gyártási költségeinek fokozásával jár, megkísérelték a vízgőznek porlasztott vízzel való helyettesítését. Az ily módon elérhető jelentékeny megtakarítást azonban a közönséges kamráknál nem lehetett sikeresen kihasználni, mivel az utóbbiaknak csekély, kb. 5—7 méternyi magassága miatt a kamra fölső részén bevezetett porlasztott víznek nincs ideje arra, hogy teljesen gőzzé alakuljon át; a víz nagy része a fenékre hull, keveredik a kénsavval és csökkenti annak savtartalmát, amikor is nitrogéntartalmú vegyületek képződnek, melyek a kamrák ólombélését hamarosan megtámadják. E hátrányok beszüntetésére eddigelé nem találtak más megoldást, minthogy megnöveljék a kamra magasságát, oly célból, hogy a porlasztott víz egész tömege gőzzé alakuljon át, még mielőtt az a kamra fenekére jutna, azonban ezen megoldás alkalmazása is nagy hátrányokkal jár. A tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy az ólomkamráknak legkedvezőbb magassága 5—7 méter; ha tehát a kamrákban gőzA akarunk használni, a kénsav előállítási költségének rovására meg kell növelnünk a kamrák magasságát. A nagy magasságú kamrák alkalmazása azonban sokkal többe kerül, nemcsak a kamráknak, hanem az ezeket befogadó építmény nagyobb magas| sága és alkatrészeinek erősebb dimenzionálása miatt. A nagy magasságú kamráknál azonkívül a javítások is költségesebbek és nehezebben eszközölhetők. Az említett hátrányokat a jelen találmány szerint már most azáltal szüntetjük be, hogy az ólomkamra mennyezete fölött ólomból készült kúpokat vagy hengereket ; rendezünk el, melyeknek fölső részében | vízporlasztókat alkalmazunk és melyek el©: gendő bőségüek és magasságúak arra, hogy ; elegendő magas porlasztási kúp képződvén, | a víz teljesen gőzzé alakul jon, még mielőtt 1 az a kamra fenekére jutna. | Ezen kúpoknak vagy hengereknek alsó j részét akár forrasztás, akár hydraulikus | kötés segélyével 'erősítjük a kamra me> nyezetéhez. | , Egy másik hátránya az eddigi ily ólomkamráknak abban áll, hogy a gyakorlat-