44487. lajstromszámú szabadalom • Belső elégéssel dolgozó erőgép

3 ~ A csatolt rajzon egy példaképem foga­natosítási alak van föltüntetve: 1. ábra a kompressziós hengeren ke­resztül vezetett liarántmetszet, 2. ábra a két henger hosszmetszete. A (3) kompressziós henger ós a (4) munkahenger a forgattyútok gyanánt is szolgáló (5) keretre vannak erősítve, mely alsó résziében a (7) forgattyú (6) csap­ágyait hordja. A forgattyúk egymáshoz viszonyítva, 30—40 fok között lévő szög­gel vannak eltolva, mely szögtől a töltés­nek az elégés előtti sűrítési foka függ. A (4) munkahenger (8) dugattyúja for­gattyújához egy rendes (9) rúddal van kap­csolva, míg a (3) kompressziós henger (10) dugattyúja forgattyújához a két részből álló csuklós (11, 12) kapcsolórúd segélyé­vel van kapcsolva, melynek fölső (11) része a (10) dugattyúhoz, alsó (12) része pedig a forgattyúra van forgathatóan erősítve. A (11, 12) részek (13)-nál csuklósan vannak egymáshoz erősítve és a (14) vezetőkar egyik végéhez kapcsolva; a (14) vezetőkar másik vége (15)-nél foroghatóan van az (5) tokhoz erősítve. A (11 és 12) karok vi­szonylagos hossza, a (14) kar hossza és a (15) csap helyzete úgy vannak megszabva, hogy a (10) dugattyú az elégési periódus alatt — mely azonos az állandó térfogat tartamával — a (8) dugattyúnak ponto­san megfelelően mozogjon. Az elégetendő gázkeverék egy ismert karburátorból vagy keverőszielepből jut a (16) csőbe s innen a (17) visszacsapó sze­lep nyitásakor a (3) hengerbe, A munka­henger végén elrendezett (18) kipuffogó szelepet a (7) forgattyútengelyre ékelt bütyöktárcsa működteti. A (3 és 4) hen­gereket a kis (19) csatorna köti össze, melyben a gázelegy áramlását a (20) sze­lep szabályozza, melyet egy, a forgattyú­tengelyre ékelt bütyöktárcsa vezérel. A (19) csatorna lehetőleg rövidre van szabva. A (20, 17 és 18) szelepek rendesen a (21, 22), ill. (23) spirálrugók által zárva tar­tatnak. A gép működésekor a forgattyútengely az 1. ábrán jelzett nyíl irányában forog; a (10) dugattyú munkalöketkor a (17) be­bocsátó szelepen keresztül egy töltésnek megfelelő mennyiségű gázkeveréket szív a (3) hengerbe s e töltést fölfelé irányuló lökete alkalmával addig sűríti, míg a (8) dugattyú a munkahengerben holtpontjának közelébe nem ért, mikor is a 120) szelep kinyílik és a sűrített töltés a .(10 és 8) dugattyúk közötti egész teret, valamint a (19) csatornát betölti. Ezen helyzet beáll­takor a (4) munkahengerben működő (8) | dugattyú holtpontjának közvetlen közelé­! ben lévén, a (7) forgattyútengely elfor­j gása dacára, egy rövid időre úgyszólván megáll, míg a kompressziós henger (10) dugattyúja ugyanezen idő alatt a (11, 12) I csuklós rúd elrendezése folytán aránylag ! nagy utat ír le fölfelé s ezáltal a sűrí­tést befejezi. A gép egyes részei ekkor a rajzban föltűn te tett helyzettel bírnak, mely­ben a (24) gyújtószerkezet működésbe lép s a töltést meggyújtja..: ; Az elégés alatt a két dugattyú közötti ! elégési tér térfogata állandó, mert a (11, 12) csuklós rúd helyes méretezése folytán a (10) dugattyú az elégés alatt ugyanak-I kora sebességgel mozog fölfelé, mint a (8) I dugattyú lefelé. Mire a (10) dugattyú el­j érte belső holtpontját, mely úgyszólván a | (3) henger legmélyén van, az elégés befe­' jeződött, a (20) szelep záródik s a föl­! hevült töltés a (8) dugattyút leszorítja s j a munkalöketet megindítja. | Az 1. ábrából látható, hogy az égéstar­! tama alatt a dugattyúrudak által a for­| gattyúkra kifejtett nyomatékok egymást i ellensúlyozzák, vagyis a (7) tengelyre a forgás irányában ható és a (9) rúd által közvetített erő ugyanakkora, mint a (11, 12) rudazat által közvetített és a ten­gelyt ellenkező irányban befolyásoló erő úgy, hogy ezen ellentétes erők a (7) ten­gelyre nem gyakorolnak fékező hatást. Az ilynemű gépek célszerűen úgy szer­kesztetnek, hogy a munkadugattyú lö­kete nagyobb legyen, mint a kompi^ssziós dugattyúé, hogy tehát a (9) rúdre ható j erők nagyobb karral működjenek, mint a 1 (11, 12) rudakra működő erők úgy, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom