44476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövetek bolyhosítására síma vagy nemezszerű felület elérése céljából

Mejcleleut 1909. évi február hó 27-én. MAGY. gg|| KIR. SZABADALMI jÉBB HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 44476. szám. XIV/©. OSZTÁLY. Eljárás szövetek bolybosítására sima vagy nemezszerű fölület elérése céljából. KÜBLER CARL IGAZGATÓ DÜSSELDORFBAN. A bejelentés napja 1908 május hó 30-ika Elsőbbsége 1907 január 29-ével kezdődik. A bolyhosított szöveteknél, főként a bolyhosított gyapotflanelleknél a szövetnek minél nagyobb vastagsága mellett teljesen lágy fogásra és a viseletben tartós rostos fölületre törekednek. Ezen követelményből kifolyólag az idők folyamán javítások jöttek létre, melyek a fönti célt tűzték magok elé; azonban nem érték el azt teljesen. Körülbelül 10 év előtt még ismeretlen volt a gyapotflanelleknek oly módon való bolyhosítása, hogy azok a viseletben csak kissé is tartós rostos fölületre tegyenek szert. A bolyhos fölület szálirány ellenében való legcsekélyebb érintésre láthatóan érdessé vált az érintés helyén és ezen hátrány rövid ideig tartó viselet után többé-kevésbé az egész ruhadarabon mutatkozott úgy, hogy ez silány minőségűnek és elviseltnek tünt föl. Ezen hátrányt lehetőleg rövid és tömött bolyhosítással törekedtek megszüntetni, ami a bolyhosító műveletnek egész 20-szori ismétlését tette szükségessé, vagy pedig, mivel ezen bolyhosítás többnyire igen költséges volt, a túlhosszú bundát nyírógéppel részben ismét levágták. Csak az úgynevezett nemezelő módszernek, melynél az árúból előzetesen kihúzott és a bolyhos fölületet alkotó rostvégek ismét a szövetbe nyomatnak, a bolyhosításnál való alkalmazása által lehetett tartósabb és jobban viselhető bolyhos föliiletet, úgynevezett nemezt előállítani. Számos esetben a rostos fölületet itt is még egyszer rövidre nyírják, hogy a hordhatóságot fokozzák és a külsőt megjavítsák. Jelen találmány további és igen lényeges haladást jelent. A találmány abban áll, > hogy a szokásos bolyhositás előtt vagy annak alkalmával, vagy pedig a szálirány vagy ennek ellenében történő bolyhosításnál, nemezszerú fölület elérése céljából, valamely appretáló folyadékot, pl, gumi, cereáliák, enyv, szappanok, zsirok, olajok, sók vagy nátronlúg oldatát visszük (kenjük) a pehelyrostokra vagy rostokba úgy, hogy a bolyhosítás nedves állapotban történik. A szövetek ismeretes appretálásató], mercerizálásától és egyéb kezelésétől a jelen eljárás abban különbözik, hogy a bolyhosítás folyamatát és hatását nedves appretáló vagy impregnáló szerek befolyásolják. A bolyhosítási folyamatnak folyékony impregnáló szerek bevitele által való befolyásolását eddig nem ismerték. Ezen befolyásolás a rostanyag és az alkalmazott impregnáló anyagok szerint különbözőképen alakul. Ha pl. gyapotflanellbe 5%-os törökvörös