44471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finomszemű ércekből ércbrikettek előállítására

Megjelent lt»o9. évi február no 2H-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 44471. yzám. XII/d. OSZTÁLY. Eljárás finomszemű ércekből ércbrikettek előállítására. KRAUS JAKAB FŐMÉRNÖK KALKBAN. A bejelentés napja 1908 má;us hó 29-ike. Hogy redv.ió érceket, főleg kis szemű vagy poralakú vasérceket kohósítani lehessen, a gyakorlatban főleg kétféle eljárás lel alkalmazást: a nyers anyagot vagy több-kevesebb kötőanyaggal keverjük és sajtoljuk, a sajtolt darabokat pedig lekötni engedjük, vagy pedig az aprószemű anyagot, mint a Fernis-bányákban, Giessen mellett összeolvasztás vagy öntés által alakítjuk darabokká. Ezt a műveletet szénportüzeléscs forgó kemencékben végezzük, minők a cementiparban általában szokásosak. A föntebb nevezett bányákban mintegy 20% vizet tartalmazó redves barnakövet vezetünk forgó hengerekben a füstgázokkal szemben, melyeket a henger elvezető végén központosán elrendezett szénportüaelésben állítunk elő. Az éroek könnyen olvadó részei és az ezekből keletkező vegyületek összesülnek, a nehezebben olvadó részeket is összeragasztják és így ércgolyókat és rögöket alkotnak, amennyiben a kis szemek összesülésük következtében borsó- vagy dió-, vagy még nagyobb nagyságig is növekednek. Ekkor azonban a tüzelőanyagfogyasztás rendkívül nagy, az ércnek 25%-a, mi máshol okot szolgáltatott arra, hogy ezeket a berendezéseket üzemen kívül helyezzük. További hátránya ennek az eljárásnak az, hogy az, ércgolyók törése üvegszerű, bár a nagyolvasztó üzeméhez bizonyos lyukacsocság elengedhetlen, hogy a gázok kémiai hatásuk kifejtésére az ércbe behatolhassanak. A következőkben ismertetett új eljárásnál mindkét hátrányt elkerülhetjük, amenynyiben az eljárás tüzelőanyagfogyasztását lényegesen csökkentjük és az érc magját lyukacsossá tesszük. Ezenkívül az új eljárást nemcsak bizonyos érceknél lehet alkalmazni. A földolgozandó ércet eljárásom szerint gördülésire alkalmas alakú darabokká sajtoljuk. A sajtolt daraboknak csak annyi kötőanyagot kell tartalmazniok, hogy az anyaga a sajtolás előtt elég képlékeny, a sajtolás után pedig elég szilárd legyen és így a gördülésnél nagyobb alakváltozásokat ne szenvedhessen. Hosszabb kísérletsorozatok útján erre a célra legalkalmasabbnak a tojásbriketteket találtam, mert ezek teljesen önműködő üzemet engednek meg. A tojásbrikettsajtóból a sajtolt darabok a lassan forgó agglomerálő dobban a füstgázokkal ellentétes irányban mozognak. A szénsav vízgőz jelenlétében a brikettek külső fölületén kiszárításuk után ké-