44470. lajstromszámú szabadalom • Eljárás érctörmelékből vagy más kohósítható anyagból készült, kovasavat és meszet tartalmazó sajtolt daraboknak nagyfeszültségű vízgőzzel, leköttető kazánokban való kezelésével történő leköttetésére és azokban silicatok képzésére
Megjelent 19Q9. évi febraár hó 27-én. MAGY. KIR. SZABADALMI iHff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 44470. szám. Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás érctörmelékből vagy más módosítható anyagból készült, kovasavat és meszet tartalmazó sajtolt daraboknak nagy feszültségű vízgőzzel, leköttető kazánokban való kezelésével történő leköttetésére és azokban silicatok képezésére. KRAUS JAKAB FŐMÉRNÖK KALKBAN. A bejelentés napja 1908 május hó 29-ike. Elsőbbsége 1907 junius hó 8-ával kezdődik. Ama különböző sajtolási eljárások közül, melyeket érctörmelékek és más apró szemű kohósithato anyagok brikettezásére ajánlottak, bizonyos gyakorlati jelentőségük azoknak van, melyeiknél a sajtolt darabok a kellő szilárdságra a mészhomokköveknél szokásos módon, leköttető kazánban nagyfeszültségű .vízgőz ! hatása alatt, szilikát képződése mellett tesznek szert. Ismeretessé vált első sorban oly eljárás, melynél az érctörmelék leköttetését őrőlt kvarc és mész használatával végezzük, továbbá oly eljárás, mely a 167109. sz. német birodalmi szabadalomhoz kapcsolódva, a leköttetést ugyancsak leköttető kazánokban eszközli. Ekkor a munkafolyamat olyan, hogy a sajtolt darabokat a sajtótól vagy a (d) szállítószalagról kézzel leszedjük, és közök hagyása mellett kocsira rakjuk. Ezeket a megrakott kocsikat, úgy, mint a mészhomokkövek gyártásánál a leköttető kazánba toljuk és itt a kazán elzárása iitán 8—12 óráig nagy feszültségű gőz hatásának teszszük ki, hogy a szilikát képződés végbe menjen. Ezután a kazánokat a nehéz födelek leszedésével nyitjuk és az egész kocsisort kihúzzuk. Ez a munkafolyamat azonban rendkívül költséges, mert az összes jelzett munkákat kézzel kell végezni és 1 mert ezek költségei a brikettezés költséj geínek lényeges részét teszik. Az eljárást 1 egyszerűen a mészhomokkő-gyártásból vették át és nem gondolták meg azt, hogy ércbrikettek esetében a falazó téglák magában véve nehezen kezelhető alakja épen nem szükséges, sőt ellenkezőleg káros, mert ok nélkül könnyen letöredező és kímélendő éles éleket állítunk elő. Találmányom szerint azonban teljesen önműködő eljárás válik annak következtében ! lehetővé, hogy az alakítástól a leköttetésig semmiféle kézimunka nem szükséges, ha nem kötjük magunkat a tégla-alakhoz, hanem oly alakot választunk, mely a sajtolt darabok görbülését engedi meg. Kísérleteink szerint erre a célra különösen előnyösnek bizonyult a tojásalak, mely bizonyos szénbrikettek előállítására szokásos. Ha már most a földolgozandó anyagot anynyira összesajtoljuk vagy oly alakra hozzuk, hogy összefüggésük lényegesebb csökkenése nélkül gördülhessenek vagy csúszhassanak, azokat a találmány tárgyát képező eljárás szerint a leköttető kazánba
