44457. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerékabroncs

len, ily feszültségeknek nincsenek alávetve, hanem csakis nyomó igénybevételt szenvednek, melyet jól kiállni képesek. A kerékabroncs rugalmasságra a válaszfalak anyagától és azok oldalvást val;ó kihajló képességétől függ. A 3. ábrán látható módon a szövetbélésnek azon jrésze, mely az abroncs fenekét alkotja, két-két keresztfal között hidat képez, úgy, hogy közvetlenül a keresztfalra ható nyomás ezáltal fölvétetik, míg a két keresztfái között a kerékabroncs kerületére ható teher a bélésnek a két keresztfalat összekötő része által a teher két (oldalán lévő keresztfalakra vitetik át. A kerékabroncs üregének feneke a (13) bordával bír, mely két-két keresztfal 'között összekötő Srészt alkot, oly célból, hogy a sugárirányban befelé ható erők, melyek a, kerületen két-két keresztfái között adatnak át, a keresztfalakra vitessenek át. Ennek folytán fontos, hogy a szövetbélésnek a köpeny belsejében lévő része a (13) bordán is áthaladjon, minek folytán a köpenynek a terhelés folytán befelé mozgó össízes részei szövetbéléssel vannak ellátva, mely a húzó igénybevételeknek ellenállni képes. Ha a keresztfalakat a kerékabroncs által átviendő terhekhez képest méretezzük, .nemcsak, hogy a pneumatikus kerékabroncsokkal azonos, hanem az egész kerület mentén egyenletes rugalmasságot is érhetünk el. A leírt kerékabroncs a karimával biró keréktalphoz tetszőleges módon erősíthető. Gyakorlatilag célszerű a kerékabroncsot úgy szerkeszteni, hogy oly karimás keréktálphoz, melynek egyik karimája sem leszedhető, könnyen lehessen megerősíteni. A háromszögű, mély (10) nyúlványok minden keresztfal alsó részéből nyúlnak ki. A (11) gumigyűrű a keréktalppal érintkezik és a keresztfalak (10) nyúlványainak nyomása alatt áll. Ha a kerékabroncsot a talpra fölhúzzuk, először is a (11) gyűrűt a nyúlványokban elhelyezzük, ami a kerékabroncs alsó részének bizonyos megfeszítésével jár. Az abroncs és a gyűrű ezután a keréktalp egyik karimáján áthúzatnak, míg csak a köpeny egyik nyúlványa a másik karima alatt el nem helyezkedik. Ezután a kerékabroncs alsó részét szorító szerkezet segélyével oldalt szorítjuk addig, míg (5) nyúlványa a keréktalp megfelelő karimája alá elegendő mértékben beszorult. Ezen beszorítás közben a, (11) gyűrű és a keresztfalak alsó része erősen deformáltatnak és ezen rugalmas részek reakcióereje, mely ja deformációt nem győzi le teljesen, a kerékabroncs alsó részét a keréktalp karimájával szoros érintkezésben tartja. A (10) nyúlványok a keresztfalak rugalmasságát [nemcsak hogy nem hátráltatják, hanem elősegítik, mert azoknak befelé való kidudorodását lehetővé ' teszik. |A nyúlványok! alkalmazása által ezenkívül a gumiban megtakarítást érhetünk el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rugalmas kerékabroncs, azáltal jellemezve, hogy a külső faláról befelé nyúló bordával ellátott (1) gumiköpeny belső részének teljesen lapos és a keréktalpra, támaszkodó nyitott feneke oldalt a kerékabroncs (karimáiba kapaszkodó (5) nyelvekkel van ellátva, továbbá, hogy a gumiköpenyben annak a kerékabroncshoz való egyik megerősítési peremétől a másikig terjedő, szövetből való (8) bélés van elrendezve, mely a (9) keresztfalakon is áthalad, mimellett az összes részek vulkanizálás által vannak egymással összekötve. 2. Az 1. igényben védett kerékabroncs foganatosítás! alakja, azáltal jellemezve, hogy a (9) keresztfalak feneküktől kifelé terjedő (10) nyúlványokkal vannak ellátva, melyek a keresztfalak befelé való kidudorodását lehetővé teszik. 3. Az 1. és 2. igényben' védett kerékabroncs foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a keréktalpra való megerősítés céljából a (11) gyűrű van elrendezve, mely a (10) nyúlványok nyomása alatt áll. (1 rajzláp melléklettel.) k A I LA 6 RÉSZVFN V TÁRSAS Af. NYOM DÍJA PUDAPESTEN