44449. lajstromszámú szabadalom • Forgó transzformátor váltakozó áramnak egyenárammá vagy viszont való átalakítására

zőkkel, tehát minden tetszőleges áttételi viszonyt érhetünk el ugyanazon géppel. Ezen áttételi viszony ekkor azáltal van adva, hogy az egyenáramú feszültség mindenkor arányos az egyirányú mezők összegével, a váltakozó áramú feszültség pedig arányos az összes egyirányú mezők külömbségével, ill. az összeB ellentett irányú mezők összegével. Ha a gépnek más, pl. magasabb fordulatszámot akarunk adni, mint amilyen a bevezetett váltakozó áramnak megfelel, ami pl. alacsony frekvenciájú váltakozó áramnak átalakításakor történhetik meg, úgy a rotoron a sarknyúlványokkal ellátott mezőt forgó pulzáló mezővel helyettesítjük. Ezen célból a rotoron oly tekercselést alkalmazhatunk, mely csúsztatógyűrűkhöz van kapcsolva, amelyeken át kívülről váltakozó-áramot vagy egyenáramot vezetünk be. Ezen célra alacsony feszültségű váltakozó áramokat használhatunk és ezeket esetleg oly tekercse^ lésben gerjeszthetjük, melyek a magasfeszültségű tekercsekkel, vagyis a (d) tekercsekkel párhuzamosan vannak fektetve. Ezen rótortekercselés önmagában rövidre is lehet zárva. Ha ezen tekercselés többfázisulag van önmagába zárva, úgy a gép akár a rendes, akár kétszeres, akár pedig töbszörös szinkronizmussal foroghat. Ez onnan van, hogy ha a gép fordulatszáma töbszörös szinkronizmusra hozatik, akkor a váltakozóáramú tekercselés a rövidre zárt tekercsekben váltakozó áramokat indukál, melyek ellenkező irányban forgó pulzáló mezőt gerjesztenek. Ezen eset van pl. a 3. ábrában föltűntetve. Itt a rotornak jobboldali része, mely a tekercseket hordja, szintén lamelláit vasból áll. A (d2) tekercseket itt esetleg egyetlen menetből, tehát rézből állhatnak és ugyancsak hornyokban lehetnek elhelyezve. Azonban az elrendezés olyan is lehet, hogy a rótor középső része, vagyis az egyenes (c, c) rudak, melyek mindkét végükön a csúsztatógyűrűkhöz vannak kapcsolva, egyszersmind rövidre zárt ketrec-armatura szerepét töltik be. Ezen esetben a váltakozó áramú tekercselést, u. m. az 1. ábrában a stator középső részén rendezgetjük el és a rotort egyenletes fölülettel láthatjuk el és emellett mindegyik csúsztatógyűrűpárhoz különféle (c, c) rudat úgy kapcsolhatunk, hogy ezekben rövidzárlatú áramok léphetnek föl. A 2. és 3. ábra szerinti elrendezések még azon célszerű tulajdonsággal bírnak, hogy az egyenáramú és a váltakozó áramú tekercselés a stator külömböző helyein fekszik, miért is azon rész, ahol az egyenáramú tekercselés van alkalmazva, tökéletesen egyenletes mezővel bírhat és itt az egész mezőfölület használtatik ki. Mindazon esetekben, amidőn a mező rövidre zárt tekercsekben gerjesztetik, a váltakozó áramú tekercselés egész mágnesező áramát a hálózatból veszi, más esetekben pedig csak azon mágnesező áramot, mely a hálózatbeli ingadozások korrekciójához szükséges. Az elrendezés sokféleképen változtatható. A változóáramú tekercselések a gép két oldalrészén, vagy pedig a középrészben alkalmazhatók és esetleg különféle fordulatszámok elérésére különféle módon kapcsolhatók sorosan és párhuzamosan. Az áramátalakító különféle célra használható. Első sorban nagyobb frekvenciájú egy-és többfázisú váltakozó áramok átalakítására alkalmas, egyrészt a kommutátor elmaradása folytán, másrészt mert magasabb frekvenciák mellett segédeszközök nélkül a legegyszerűbben érhetünk el magas fordulatszámokat, ami az egyenáramú feszültségnek unipoláris indukciójához kívánatos. Hasonlóképen használhatjuk a gépet fordított értelemben és pl. pulzáló egyenárammá való átalakításra is. Az áramalakító első sorban magas feszültségű váltakozó áramú hálózatokhoz való kapcsolásra alkalmas és itt tág határok között való szabályozhatása különösen vasúti célokra, emelőgépek számára és elektrolytikai célokra teszi alkalmassá. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Forgó váltakozó áramú-egyenáramú átalakító állandó vagy túlnyomóan állandó irányú mezővel, zárt tekercsekkel, melyekben váltakozó irányú feszültség indukáltatik, jellemezve azáltal, hogy azon vezetők, melyekben állandó, vagy túl-