44436. lajstromszámú szabadalom • Készülék kinematográfoknál a képszalag vagy film tovamozgatására

zett (24) horonyban van vezetve (3. ábra). A (12) szánból kinyulp (14) toldat pályájának végénél (25) ütköző van elrendezve, mely (26) hüvelyben a (27) tekeresrúgóra támaszkodik, oly célból, hogy esetleges ko- . pás folytán a különböző részeknél bekövetkező holt mozgás káros hatását a (14) toldatnak ez ütközővel történő érintkezése alkalmával megszüntessük. A föntebb előadottak alapján a készülék működési módja könnyen megérthető. A 2. ábrában a (7) keret és a (12) szán középállásában van föltüntetve. Ha most már az (5) tárcsa a nyíl irányában kezd forogni, a (6) vonórúd a (7) "keretet jobbra mozgatja oly módon, hogy a (9)- horony a (11) görgőt és ezzel együtt a (12) szánt is lefelé tolja. Mivel a (17) peckeket vezető (16) toldatok szintén a (12) szánhoz vannak erősítve, következőleg a (17) peckek is lefelé mozognak. Midőn a (11) görgő a (9) horony rézsútos szakaszának végéhez érkezik, a ,(12) szán a (10) kiugrás hatása következtében kissé visszatolódik és i az alatt, míg a (11) görgő a vezetékho-Tonynak azon szakaszában halad, mely a (7) keret mozgásirányával párhuzamos (mialatt természetesen a ,(12) szán mozdulatlanul áll), a (22) emeltyűnek (23) görgője a (24) horony ferde szakaszával működik együtt. Ha az (5) tárcsát tovább forgatjuk, a (22) emeltyű kileng, miközben villaalakú (21) vége a (20) csapot és ezzel együtt a (19) kart, valamint a (18) tartót és a (17) peckeket hátrafelé mozgatja úgy, hogy az utóbbiakat visszahúzza ágyazatukba, miközben a képsízalagtól eltávolodnak. Azon kis visszatolódás következtében, melyet a (12) szán löketének végénél végez, a (17) peckek a képszalag perforálásait és szélső állásukat elhagyják, hogy a peckek végei a perforálások széleihez ne súrlódjanak. Az (5) tárcsa tovább forgatása folytán a (7) keret most . már balra mozog és ©közben a (12) szán fölemelkedik, de ugyanakkor fölfelé mozognak, a (17) peckek is, amelyek a (22) emeltyű helyzete folytán az alaplemezben alkalmazott kimet&zésekbe vissza vannak húzva. Jóidon a peckek ezen mozgásnak végéhez érkeznek, azok előre tolatnak, oly módon, hogy végeik az alaplapnak hasítékaiből kiállanak, mely mozgást a (22) emeltyű idézi elő, mivel ennek (23) görgője ugyanekkor a (24) horonynak egy másik ferde . szakaszával működik együtt. Eközben a (17) peckek a képszalag más perforálásaiba kapaszkodnak és ismét megkezdik a film továbbvezetéséhez szükséges mozgásukat. A (17) peckek végei által leírt út könnyebb megértés céljából a 4. ábrán pontozott vonallal külön is föl van tüntetve. A pecek vége először (a)-tól (b)-ig sülyed, ezután visszafelé mozog (c)hez, ahonnan (d)-hez 'emelkedik föl és innen visszatér (a)-ba. Hogy a részek kopása folytán bekövetkező holt mozgás káros hatását kiküszöbölhessük, ami esetleg az egyes löketek hoszszát is megváltoztathatná, la (25) rúgós ütközőt rendezzük el, mely a (12) szán (14) toldatát, midőn ez löketének végéhez érkezik, visszatolja és így a holt mozgás hatását megszünteti. Az ismert etett készülék segélyével a képszalag szabályosan tovamozgatható, kiküszöbölve minden olyan tényezőt, amely a perforálások megrongálását okozhatná, mivel ugyanis az (5) tárcsa mozgását a (7) keretre a (6) vonórúd viszi át, a (7) keret, a (12) szán, valamint a (17) peckek mozgásának sebessége tulajdonképen sinus-diagramm szerint változik olymódon, hogy a képszalag perforálásaiba csak alig behatolt peckek nem ragadják magukkal hirtelen a képszalagot, hanem kezdetben kis sebességgel haladnak, mely fokozatosan növekszik addig, míg a maximumot löketüknek közepénél elérik, mire a sebesség ismét fokozatosan csökken, míg a löket végén teljesen meg nem szűnik. Annak következtében, hogy a mozgás átvitele a (12) szánra a rézsútos, (9) horony közvetítésével történik, lehetővé válik a horony alakjának és la rézsútos szakaisz hosszának módosításával egy teljes fordulat alatt a peckek hasznos löketének tar-